A Parkinson-kór és a vakbélműtét összefüggése

70

Tizenkilenc százalékkal kisebb valószínűséggel lépett fel Parkinson-kór azoknál, akiknek fiatalon kivették a vakbelét, pontosabban a féregnyúlványát – állapította meg egy nagyszabású kutatás.

A Science Translational Medicine című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányban több mint egymillió svéd adatait elemezték. Az eredmények azt az elméletet erősítik újabb bizonyítékokkal, amely szerint a bélrendszer és az immunrendszer szerepet játszik a súlyos, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség kialakulásában.

A michigani Van Andel Kutatóintézet professzora, a tanulmány vezető szerzője, Viviane Labrie szerint a felfedezés új gyógymódokhoz vezethet. A kutatás azt is feltárta, hogy a féregnyúlványban nagy mennyiségben halmozódnak fel abnormális formájú fehérjék, úgynevezett alfa-szinukleinek, amelyek szorosan kapcsolódnak a Parkinson-kór fellépéséhez, ami magyarázatot adhat az összefüggésre.

A kutatók azonban – meglepetésükre – egészséges emberekben is megtalálták az abnormális fehérje felhalmozódásait, ami azt jelenti, hogy önmagukban nem elegendőek a Parkinson-kór kialakulásához.

“A következő lépés az lesz, hogy megtaláljuk a mechanizmust vagy az eseményeket, amelyek befolyásolják a Parkinson-kór kockázatát” – mondta Labrie.

Eredményeiket alátámasztotta egy 849 amerikai beteg adatait tartalmazó adatbázis, amelynek elemzésével megállapították, hogy akiknek kivették a vakbelét, azoknál átlagosan 3,6 évvel később kezdődött a betegség.

Labrie hozzátette, hogy a féregnyúlvány eltávolítása csak a kockázatot csökkenti, nem nyújt teljes védelmet a Parkinson-kór ellen.