Aki nem hibázhat… – a gyógyszerész

483

“A gyógyszerészet nem egyszerű foglalkozás, hanem annál több: hivatás.
Aki a gyógyszerészi pályára lép, annak hivatást kell éreznie magában arra, hogy
ezt a szép közegészségügyi, emberbaráti és szociális foglalkozást a köz és a
közegészségügy érdekében teljes odaadással, felelősségérzettel és lemondással
fogja űzni.

Nem fogja csak egyszerű kenyérkereseti forrásnak tekinteni. Előtte mindig magasabb, nemesebb célok lebegjenek: használni az emberiségnek, bajában, betegségében segítségére lenni.

A gyógyszerészi hivatás tehát főképpen közegészségügyi jellegű, mert az embereknek, a köznek egészségügyét szolgálja; de szociális is, mert minden rendű és rangú ember egészségügyét egyenlőképpen karolja fel. Sőt emberbaráti (karitatív) is, mert a bajba jutott, betegségbe került embert segíti és igyekszik a maga felelősségteljes munkájával támogatni.”

Így írja le a gyógyszerészi hivatás fogalmát dr. Wéber Dezső (1883-1952) gyógyszerész a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kiadásában 1944-ben megjelent Gyógyszerészi propaedeutica c. könyvében. A mai napig van ilyen nevű tantárgy az egyetemen az elsőéves gyógyszerészhallgatók részére.

A gyógyszerészet tulajdonképpen alkalmazott természettudomány. Művelője azokat az ismereteket alkalmazza a gyógyszerészi gyakorlatban, amikre a természettudományok, a kémia különböző ágai, a fizika, a növénytan és a gyógynövényismeret megtanítják.

A természettudományokban azt keresik, kutatják, milyen törvényszerűségek vannak a természetben. Mindezen ismereteket ötvözik az orvostudománnyal, az anatómia, a biológia, az élettan, a gyógyszertan tudományával.

Az egyetemen az öt év alatt 24 alaptantárgyat, 11 szaktárgyat és a 29 megajánlott tárgy közül 3 választottat kell elsajátítania a hallgatónak. Lelkiismeretességre és pontosságra, mint a gyógyszerészi hivatás gyakorlásához elengedhetetlen tulajdonságokra is nevelik a gyógyszerészjelölteket, mert ez a feltétele annak a biztonságnak, amelyet a betegnek – a gyógyszertári kiszolgálás alkalmával – meg kell kapnia.

A gyógyszereket mindig kitűnő minőségű, előzetesen megvizsgált anyagokból, precízen, az előírás szerint kell elkészíteni.

Habár az utóbbi években már lecsökkent, de a gyógyszertárban is történik gyógyszerkészítés. Ezek különböző külsőleges és belsőleges használatra szánt gyógyszerek, kozmetikumok, teakeverékek. Döntően bőrgyógyászati készítmények (kenőcsök) és gyerekgyógyszerek készülnek a patikában, de gyakoriak még a kanalas orvosságok, az orr- és szemcseppek, a gyomor- és fájdalomcsillapító porok, a bedörzsölők stb.

 

Megérkezik a gyógyszertárba a beteg

A vásárló belép az officinába – így hívják a kiszolgálásra alkalmas helyiséget.
A forgalomtól és a gyógyszertár nagyságától függően egy vagy több gyógyszerkiadó hely működik, amely mögött gyógyszerész vagy gyógyszertári asszisztens áll a beteggel szemben. A tárán – így hívják a patikában a pultot – különböző nem gyógyszer jellegű termékek, reklámanyagok láthatók, a sorban álló vásárlók tájékoztatására.

A szakember összekészíti a vásárló által kért gyógyszereket, zömében a körülötte, mögötte elhelyezett polcokról.

A különleges tárolást igénylő szerekért hátramegy az adott helyiségbe.

Néha a készíteni való gyógyszerekért vissza kell menni, de ez komoly szakmai megfontolás miatt van így. Sok gyógyszert ugyanis nem szabad előre elkészíteni, csak teljesen frisset szabad a betegnek átadni.

Az ország 2000 gyógyszertárának úgy egyharmada ún. egyszemélyes gyógyszertár, ami azt jelenti, hogy egy gyógyszerész dolgozik benne egy vagy több asszisztenssel. Mivel a jogszabály szerint gyógyszert csak gyógyszerész készíthet, így komoly munkaszervezést igényel
a gyógyszerész munkájának optimális beosztása. Így is gyakorta a gyógyszerkészítésre csak este, zárás után kerül sor.

A beteg tehát megkapja a gyógyszereit, kifizeti az árat, ami esetleg a gyógyszer értékének csak egy részösszege. A többit a társadalombiztosítás majd hetek múltán fizeti vissza a patikának. (Ám a patika azt már lehet, hogy hetekkel azelőtt teljes áron kifizette a nagykereskedőnek.)

A recepteket a nap folyamán összegyűjtik, és este a gyógyszerész az egészet átnézi, hogy helyesen történt-e a kiszolgálás. Ilyenkor még kiderülhet a téves gyógyszerkiadás. Este vagy reggel, nyitás előtt történik a polcok feltöltése, az eladott szerek pótlása a raktárból.

A több száz recept szakmai és pénzügyi értékelése hetente egyszer történik, amit a számítógépes elszámolással együtt be kell küldeni a tb-hez.

 

A gyógyszer útja

Ma már az európai szintű gyógyszer-nagykereskedelmi rendszer és logisztika miatt akár naponta történhet áruszállítás a patikákba. A gyógyszer általában a hátsó bejáraton keresztül jut be a gyógyszertárba, az ún. áruátvevő helyiségbe.

Ott történik az áru rendelési lista szerinti átvétele. A tételesen megszámolt árut viszont még nem szabad a raktárba vinni mindaddig, amíg a gyógyszerész a gyógyszereket meg nem vizsgálja.
Ez az ellenőrzés minden tételre kiterjedő, ami az alapanyagok kémiai vizsgálatát is jelenti. Az ellenőrzéseket jegyzőkönyvben kell dokumentálni. Ezután történhet az áru elpakolása a megfelelő tárolási mód szerint.

A legtöbb gyógyszer normál szobahőmérsékleten tartható, de vannak, amelyek különleges tárolást igényelnek. Hűvös, klimatizált helyiség, hűtőszekrény, savszekrény, tűz- és robbanásbiztos szekrény, exikátor stb. Ezeknek a feltételeknek minden egyes gyógyszertárban meg kell lenniük.

A gyógyszertár fontos része a laboratórium, ahol a gyógyszeralapanyagok kisebb adagokban kimérésre kerülnek (szódabikarbóna, szalicilszesz stb.) vagy különböző gyógyszerkeverékek készülnek belőlük (köptető-kanalas orvosságok, popsikenőcs, lázkúp).

Ezek több adagban készülnek, és néhány hét alatt kerülnek eladásra. Elkészítési idejük (pl. kenőcsöké, kúpoké) több óra is lehet. Ezek is bekerülnek a raktárba, vagy a beteg által ismert officinai helyiségbe, majd e hosszú út után a vásárló kezébe.

“Ha a gyógyszerész ezt a szép hivatását betölti és elemi kötelességeit teljesíti, még nem teljesen gyógyszerész. Igazán gyógyszerésszé csak akkor válik, ha kötelességeinek merev teljesítésén túl bensőséges szeretettel függ mindazon, ami a gyógyszerészetet alkotja, és ha főleg hivatásának kereteit annak szellemében embertársai javára kiterjeszteni igyekszik.”

[Dr. Deér Endre (1865-1938) gyógyszerész.]

Dr. Szarvasházi Judit