Allergia darázs- és méhcsípéstől

813

Tavasz közepétől az őszi hidegek beálltáig gyakoriak a különböző rovarcsípések. Ezek közül súlyosságuk miatt kiemelkednek a darazsak és méhek csípései, amelyeket számos esetben követhet allergiás reakció. Ez nem az első csípéskor jelentkezik, mivel ott a szervezet először találkozik a méreganyagokkal, súlyosabb következményekkel csak a későbbi csípések során számolhatunk. A nyakat és a szájüreget érintő csípések a helyileg kialakuló duzzanat miatt már első alkalommal is okozhatnak életveszélyes állapotot.

A legtöbb csípés csak kis helyi reakciót okoz, amely fájdalmas duzzanat kialakulását jelenti, 10-15 perccel a csípést követően, a házi patika készítményeiből ellátható tünetekkel. Néhány esetben nagyobb helyi elváltozás alakul ki a csípés körül: A duzzanat 12-24 óra múlva 5 cm-nél nagyobb átmérőjűvé válik. Esetenként a teljes végtag feldagad.

A csípést követően rövid időn belül kialakulhatnak különböző súlyosságú, szisztémás (anafilaxiás) reakciók. A tünetek, mint csalánkiütés, nehézlégzés, szédülés, gyomorgörcsök, hasmenés, hányás, ájulás jelentkezésekor célszerű azonnal orvost hívni, mivel az állapot gyorsan életveszélyesé válhat. Amennyiben ismert az allergia megléte, és van öninjekciózásra alkalmas készítménye a betegnek, úgy azt késlekedés nélkül be kell adni. Ezt követően is fontos orvosi segítség igénybevétele, mivel a tünetek pár órával később újrakezdődhetnek.

A csípés kezelésének lépései időrendi sorban

  1. A szúrás során bent maradó fullánkot minél hamarabb el kell távolítani. Célszerű egy keményebb lappal (pl.bankkártya) megtámasztva oldalirányban elmozdítani a fullánkot. Kerülendő a szúrás helyének megcsípése, a két körömmel, illetve az éles eszközzel való eltávolítás, mivel az összecsípés miatt sebfelület jöhet létre, és a méregzsákot összenyomva további méreganyag kerülhet a sebbe. A csípés helyét mossuk le folyó vízzel!
  2. A csípés után fontos a terület hűtése, mellyel egyrészt a gyulladást csökkentjük, másrészt az égő, viszkető érzés mérsékelhető.
  3. A kezelés első körben szájon át szedhető, vagy a csípés helyén (krém, gél formájában) alkalmazható antihisztaminokkal történjen. Fontos a terápia mihamarabbi megkezdése. A külsőleg alkalmazott készítmények fényérzékenyítő hatással bírnak, így használatuk mellett a napozás kerülendő, az alkalmazást követő 24 órán át.
  4. Két nap elteltével az antihisztaminok alkalmazása már kevesebb sikerrel jár. Itt az egyéb módon ható gyulladáscsökkentő szerek, valamint növényi készítmények választhatók. A gyulladt területet óvjuk a közvetlen napfénytől, fülledt, meleg helyektől! Lehetőleg tartsuk szárazon, sérülésmentesen a csípés helyét, hogy a fertőződést elkerüljük!
  5. A légúti, illetve a keringési rendszert érintő bármely tünet kialakulása esetén, ha ismert korábbi anafilaxiás reakció, a beteg által is beadható, öninjekciózásra szolgáló készítmény (ún. autoinjektor) alkalmazásával nem szabad késlekedni, majd azonnal mentőt kell hívni (jelezve, hogy anafilaxiás reakcióról van szó).

Az életet veszélyeztető tüneteken túl orvosi ellátás szükséges, amikor a tünetek egy hétnél tovább fennállnak, 3 napon túl rosszabbodnak, esetleg 2-3 nap késéssel alakulnak ki.

Legjobb, ha sikerül elkerülnünk a csípést

Ha méhhel, darázzsal találkozunk, ne hadonásszunk, a levegő vibrációját támadásnak veszik! A csípés helyszínét igyekezzünk gyorsan elhagyni, mivel a rovarok által kibocsájtott feromonok a fajtársakat is támadásra ingerlik!

 

Dr. Sebők Szilvia

Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

 

Dr.Dér Péter

Kígyó Gyógyszertár, Mogyoród