Az agy mint kábítószer-előállító

2077

Játék, mobiltelefonálás, kényszeres vásárlás, sport… de még a szerelem is válhat függőséggé. Hiszen a dependenciát nem csak a különféle (élénkítő vagy bódító) szerek fogyasztása okozhatja.

Sokszor nehéz elképzelnünk, hogy függők lehetünk külső szerek (alkohol, dohány drog stb.) nélkül is. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy az agy a legfőbb „kábítószer-előállító”. Hiszen számos olyan anyagot választ ki, melyek az örömérzés és a kellemes közérzet forrásai. Az emberek mindig is kutatták, hogyan növeljék ezeknek az endogén anyagoknak a termelődését, hogy több ilyen jó érzésben legyen részük. Vegyük például a játékszenvedélyt (póker, különböző szerencsejátékok): ez a magatartási forma hasonló jelenséget válthat ki, mint pl. a kokainfogyasztás…

 

Az aggodalom enyhítése

Természetesen nem válunk függőkké minden olyan dologtól, mely örömöt okoz számunkra. Az öröm komplex fogalom és nehéz meghatározni. Amikor azonban új magatartási formák pozitív hatást gyakorolnak az agyra, az annak reprodukálására, újbóli megélésére törekszik. Normális esetben egyensúly alakul ki, a szélsőségek várhatóan rövidebb időszaka után. Egyesek azonban nem tudják kezelni az érzelmeknek ezt az új forrását, különösen, ha kritikus élethelyzetben vannak vagy túlságosan érzékenyek. Például, ha az új viselkedési forma enyhíti az aggodalmat, az álmatlanságot, a rágódást valamin, akkor az érintett személy nem bánja, ha az óriási kockázattal jár is – mondjuk valamilyen játékszenvedély esetén.

A függőség sajátosságai és veszélyesebb periódusok

A viselkedési addikciók egy ideig kevésbé vehetők észre, mert nem is annyira mérgezik a szervezetet, vagy billentik meg annak egyensúlyát, mint az anyagiak. Minden függőségnek szinte azonosak a tünetei: visszatérő gondolatok, melyek kisajátítják a szellemet, egyre hosszabb időre, a legvégén pedig a nap 24 órájában. A szenvedély abbahagyása esetén elvonási tünetek jelentkeznek, a kielégülés hiánya kíséretében, ami súlyos esetben elviselhetetlenné válik.
Mi több, vannak a többinél érzékenyebb időszakok, illetve életkorok. Például a mai fiatalság jobban kitett a számítógép-függőségnek. A játékszenvedély inkább a felnőtteket sújtja. Ami a sportot illeti, sok fiatal függővé válik tőle, majd megszűnik a felnőtteknél, és visszatér 45 éves kor táján.

A szerelmi függőség

A szerelem is szerepelhet – természeténél fogva – a függőségek között. A másik jelenléte enyhíti a feszültséget, és örömet okoz… De azért van különbség a „klasszikus” függőségekhez képest. Így, ha elviselhetetlen szenvedés a másik hosszas hiánya vagy egyszerűen csak egy rövidebb távolléte, már addikcióról beszélhetünk. Ilyenkor a másik félnek valami pozitívat kell nyújtania, és a negatív érzelmeket távol tartania. A szerelmes „függőnek” természetesen nem szabad úgy „fogyasztania” a kapcsolatot, mint egy drogot: szünet nélkül és félve a hiányától… Általánosságban elmondható, hogy a probléma akkor jelentkezik, amikor a vágy szükségletté alakul át.

Mobilfüggőség

Az elmúlt évtizedben először megsokszorozódott, majd robbanásszerűen nőtt a mobilozók száma, a hordozható telefon használata pedig mostanra általánossá vált. Ezt a jelenséget természetesen szélsőségek is kísérhetik. Ki ne aggódna, esetleg esne pánikba, ha úgy adódna, hogy egy ideig nem használhatja a mobilját? Ez még persze nem jelent függőséget. A mobiltelefon azonban számos felhasználónál „technológiai protézist”, önmaga egyfajta kiterjesztését, valamilyen pszichés probléma ellensúlyozását jelenti. Ez esetben törekedni kell az okok feltárására és a már-már kényszeres telefonálás csökkentésére. Az első időkben persze mindenki hajlamos a mobil túlzott használatára, aztán rendeződnek a dolgok – amikor az illető látja, mennyi időt veszít vele, vagy megkapja az első telefonszámlát…

Kényszeres vásárlás

Ismerünk szinte kényszeres vásárlókat is (főleg a nők körében) – vajon ez esetben is beszélhetünk függőségről? A pszichológusok szerint igen, de azt meg kell különböztetnünk az egyszerű késztetéstől, amit az a kép közvetít, illetve vált ki, mely megragadja az embereket pl. kiárusítások idején, a csábító áruk kedvező árai láttán a boltokban. Komolyabb esetben a vásárlási kényszer nagyon „magányos”, nem jellemző rá a szenvedély, az előbb említett, alkalmi „heves roham”, továbbá nemigen viseli el a tömeget sem. Ez a magatartás (függőség) inkább tünet, mely elrejt egy mélyebb pszichológiai problémát. Nevezetesen mániás epizódokban fejeződik ki. Meg kell tehát találni annak igazi okát. Egyébként gyakran beszélünk „vásárlási lázról”, mely helyesebb meghatározás, mert, akárcsak a láz, ez is egy komolyabb baj szimptómája lehet.

Az összekapcsolódás lehetősége

A viselkedési addikcióknak gyakrabban áll fenn a lehetőségük is, a szerekkel összefüggőkhöz képest, és van úgy, hogy a kettő kombináltan jelentkezik. A játékosok pl. rendszerint nagy dohányosok, alkohol- vagy olykor drogfüggők. Az intenzíven sportolóknál szintén található időnként kísérő függőség, pl. a doppingszerek elősegítik a pszichotrópok szedését.

Gyógyítás

A viselkedési addikciók gyógyítása hasonlatos a többi függőségekéhez, de mégis vannak bizonyos különbségek. A drogfüggők esetében pl. a klasszikus terápiák gyógyszeres fázison haladnak át, hogy csökkentsék a szükséglet érzését (helyettesítsék a szert) és megszűnjön a szorongás. Ezután pszichoterápiás kezelés következik, a kórlélektani háttér helyrehozatalára, melyet az esetleg évekig tartó függőség eredményezett. A viselkedési addikciók orvoslása kevésbé intenzív, mégis van rá gyógyszeres megoldás, és a pszichoterápia is használ. De messzebb kell menni csupán a függő viselkedés kezelésénél, mert behatóan foglalkozni kell az azt kiváltó nyugtalanság, rossz közérzet okaival, melyek először a szélsőséges viselkedésformákat, majd az esetleges függőséget eredményezték.

Galenus