Az allergiások hajlamosabbak a repüléskor jelentkező füldugulásra

872

A fel- és leszállás során jelentkező füldugulás, fülfájás természetes jelenség, amely a legtöbbször magától elmúlik. Bizonyos betegségek esetén azonban gyakoribb a kialakulása, ritkán szövődmények is jelentkezhetnek.

 

Mitől dugul be a fül?

A repülés során jelentkező füldugulás kiváltó oka a légnyomás változása. Barotraumának nevezzük a nyomás kiegyenlítődésének zavarát – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Kialakulásának oka, hogy felszálláskor a repülőgépen a légnyomás csökken, leszállásnál pedig emelkedik. A nyomáskülönbség kiegyenlítéséről a fülkürt gondoskodik. Tartós probléma, vagy erősebb tünetek akkor jelentkeznek, ha ezt a funkcióját valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni.

A fülkürt szerepe

Az orrüreg hátsó részét a füllel összekötő járat, a fülkürt, vagy Eustach-kürt biztosítja a nyomás kiegyenlítését a középfülben, illetve a megfelelő szellőzést. A fülkürt minden nyeléskor kiegyenlíti a légnyomást a külső tér és a középfül között. Ha a fülkürt valamilyen okból nem tud megnyílni, akkor a dobhártya két oldalán a nyomás nem tud kiegyenlítődni.

Betegségek esetén gyakoribb

Ez az ok lehet akár egyszerű nátha, aminek következtében a nyálkahártya megduzzad, az orr eldugul, így a fülkürt sem tud megfelelően szellőzni. Okozhatja még orrmelléküreg-gyulladás, középfülgyulladás, de az orrdugulás szénanátha tünete is lehet. Gyerekek hajlamosabbak a repülésnél jelentkező füldugulásra, fülfájásra, mert náluk a fülkürt laposabb szöget zár be, nyálkahártyája könnyebben beduzzad ezért nehezebben nyílik meg, mint felnőtt korban.

A barotrauma tünetei

A füldugulás és fülfájás mellett átmeneti halláscsökkenés is jelentkezhet. Ha a panaszok hosszabb időn át fennállnak, akkor a fülben a nyomásérzés növekedhet – ahhoz hasonló, amit a víz alatt tapasztalunk – a fájdalom erősödhet, a dobüregben savós folyadékgyülem, esetleg bevérzés is kialakulhat, fülcsengés, szédülés és hányinger is jelentkezhet.

Rágózzon, használjon orrcseppet vagy alkalmazza a Valsalva-manővert!

Fel- és leszállásnál a fülkürt megnyitását és ezáltal a nyomás kiegyenlítését segíthetjük például rágógumizással, ásítással, gyakoribb nyelésekkel. Kisebb gyerekeket érdemes kortyolgatva itatni ez idő alatt, így csökkentve a füldugulás esélyét. Azok számára, akik valamilyen betegséggel küzdenek, ami miatt hajlamosak az orrdugulásra mindenképp javaslom az orrcsepp használatát repülés előtt – tanácsolja dr. Augusztinovicz Monika. Emellett hasznos lehet a füldugulás megszüntetésére a Valsalva-manővert alkalmazni. Ehhez nem kell mást tenni, mint befogott orrnyílások és csukott száj mellet próbálni levegőt kifújni. Így a nyomásviszonyok hamar helyreállnak, ezt egy-két nyeléssel fel is gyorsíthatjuk.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a füldugulás tartóssá válik, a hallásunk nem tér vissza teljesen, vagy fülcsengés jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni. Ezek a szövődmények ugyan ritkák, ám igen kellemetlenek, ezért nem érdemes halogatni a kezelésüket. A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kezelőorvos a dobhártya helyzetéből, áttetszőségéből következtethet arra, hogy panaszaink hátterében a nyomáskülönbség áll. A kivizsgálás során a dobhártya állapotán túl azt is fel lehet deríteni, hogy van-e valamilyen egyéb eltérés a középfülben, ami szédülést okozhat, de indokolt esetben hallásvizsgálatra is sor kerülhet. A kezelésben az elsődleges a fülkürt átjárhatóságát biztosítani, ehhez orrcseppeket szoktunk javasolni, amit a beteg a későbbiekben is használhat megelőzés céljából is – mondja dr. Augusztinovicz Monika. Létezik repüléshez kifejlesztett füldugó is, ami segít megelőzni a le- és felszállásnál jelentkező panaszokat, ezt is érdemes lehet kipróbálni.

www.fulorrgegekozpont.hu