Az étrend-kiegészítők 10-60 százaléka szennyezett

Első teljes évén van túl a Testnevelési Egyetem berkein belül működő Sport-táplálkozástudományi Központ, melynek célja, hogy sportolók, edzők, más sportszakemberek képzését, felvilágosítását segítse, egyik fő gyakorlati feladata pedig, hogy a tiltott anyagokat kimutassa étrend-kiegészítőkből, ezzel segítve a vétlen doppingolás elkerülését.

“A 2017. októberi ünnepélyes átadást követően a 2018-as év, hogy sportosan fejezzem ki magam, az alapozási időszak volt. Bízom abban, hogy ez jól sikerült, így 2019-ben ki tudjuk elégíteni a felmerült igényeket” – nyilatkozott Martos Éva professzor, a központ vezetője.

Folyamatosan fejlesztik a módszereket, hogy a doppingtilalmi listán szereplő anyagok lehető legkisebb mennyiségét ki tudják mutatni a vizsgált étrend-kiegészítőkből. “Bekapcsolódunk az egyetemi oktatásba is, valamint más tanszékekkel együttműködve kutatási projektben is részt veszünk.” – jelezte.

Martos Éva elmondta, hogy egyelőre kilencen alkotják munkatársainak csapatát, van köztük dietetikus, táplálkozástudományi szakember, vegyészmérnök, élelmiszermérnök, sportorvos egyaránt.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

A központnak a legújabb generációs műszerparkkal felszerelt, nemzetközi összevetésben is high-technek tekinthető analitikai laborjában elsősorban a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség doppinglistáján levő vegyületek kimutatására törekednek.
“A laboratóriumi analízis szükségességét indokolja, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint az étrend-kiegészítők tíz-hatvan százaléka szennyezett tiltólistás anyagokkal, melyek azon túl, hogy doppingvétséggel járnak, a sportoló egészségét is károsítják. Szennyeződhet az étrend-kiegészítő gyártás közben “véletlenül”, ha az alapanyag vagy a gyártósor nem megfelelő tisztaságú. Sokszor a szándékosság sem zárható ki, de a dobozon az összetevők között ekkor sem szerepel a tiltott szer” – hangsúlyozta.

Számos eltiltás, de még haláleset is volt már következménye doppinganyaggal történt szennyezettségnek, utóbbira példaként az amerikai baseballjátékos Steve Bechlert említette, aki 24 évesen efedrin tartalmú étrend-kiegészítő miatt vesztette életét.
“Noha a felelősség a sportolóé, a vétlen doppingolás elkerüléséhez a gyártók és forgalmazók jelentősen hozzájárulhatnak, melyhez szakmai támogatást készséggel nyújt a Sport-táplálkozástudományi Központ” – hívta fel a figyelmet Martos Éva, hozzátéve, hogy náluk bárki megrendelhet vizsgálatot, amelyek azonban pénzbe kerülnek.