Veszélyes álmosság: Narkolepszia

A narkolepszia krónikus neurológiai betegség. Legelőször a XIX sz.-ban diagnosztizálták, de kutatni csak 1970-ben kezdték. Tehát mondhatjuk, hogy még gyerekcipőben jár a tudomány. Tom Gordon, a Flinders Medical Centre team vezetője szerint autóimmun betegség.

Jerome Siegel az UCLA psichiatria professzora fedezte fel, hogy a narkolepsziát az okozza, hogy hiányzik az emberi testből az orexin.

Nem gyógyítható, de megfelelő, élethosszig tartó gyógyszerelés mellett minőségi életet lehet élni. A betegség lényege, hogy a REM alvás (Rapid Eye Movement= álom-fázis) kórosan és ismételve betör az éber állapotba, és ellenállhatatlan, parancsoló alváskényszert okoz.

Négy tünetcsoportot lehet megkülönböztetni (főleg serdülő, és/vagy fiatal felnőtt korban kezdődnek csak a tünetek)

  1. Napközbeni roham:

    Váratlan, rohamszerű elalvás monoton cselekvés közben. Ilyenkor, bár a beteg alszik, automatikusan tovább folytatja a cselekvést. Rendkívül veszélyes lehet autóvezetés közben. Mivel a beszéd átmenetileg értelmetlenné válhat, gyakran részegnek ítélik meg a beteget.

  2. Cataplexia:

    Főleg emóciók váltják ki (nevetés, félelem, szorongás). Az izmok elernyednek, a beteg teljesen éber, de képtelen mozdulni, a földre is zuhanhat, sehogyan sem lehet a folyamatot befolyásolni. Néhány másodperctől percekig is tarthat.

  3. Hypnagog hallucinációk:

    Nagyon valóságszerűek, vizuális, és akusztikai élmények, levitáció érzés, rémálmok, melyek szorongást keltenek.

  4. Alvásparalizis:

    Főleg elalvás előtt, vagy ébredés után fordulhat elő, a beteg képtelen mozdulni, bénulásélmény, amely érős ingerrel megszakítható

A narkolepszia az esetek többségében sporadikus, de gyakran öröklődhet is. Valódi statisztikai adatok nincsenek, csak megbecsülni lehet. Kb. minden 2000 ember közül egy, aki narkolepsziában szenved.

A kórismeret megerősítése alváslaboratóriumi vizsgálatokkal történik

Visszatérő alvási rohamokban megnyilvánuló ritka tünetegyüttes, melynek során az izomtónus hirtelen csökken, alvási paralízis és hipnagog (különlegesen élénk hallási és látási illúziók és hallucinációk, amelyek az alvás kezdetén, ritkábban az ébredés fázisában jelentkeznek, és nehéz azokat az igen intenzív álmoktól megkülönböztetni) jelenségek alakulnak ki, melyeket az EEG-n induló REM alvási minta kísér.

Alvásroham bármikor kialakulhat, és gyakran szinte azonnal a REM alvásnak felel meg. Ez a minta eltér a normális alvástól, amelyben a REM stádiumot minden esetben legalább 60 percig tartó NREM fázis előzi meg.

Az alvásrohamok abban különböznek, hogy naponta ritkábban vagy gyakrabban keletkeznek és időtartamuk hossza is változó, néhány perc vagy esetleg több óra is lehet. Csak időnként tud a beteg az elalvásnak ellenállni, de a narkolepsziás alvásból könnyen felébreszthető, ugyanúgy, mint a normális alvás esetében. Monoton körülmények között a narkolepszia bármikor előfordulhat, ami életveszélyes helyeztet is okozhat.

Narkolepszia Klub
The Merck Manual of Diagnosis and Therapy/ Orvosi Kézikönyv