A szem és működése, gyakori betegségei

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 37 millió vak ember él a Földön – és közülük 28 milliónak nem kellene annak lennie. Ebben a kiadványban betekintést adunk a szem működésének alapjaiba, bemutatjuk a legfontosabb szembetegségeket és látásproblémákat, valamint azt is elmondjuk, hogy miképpen őrizhető meg a megfelelő táplálkozással szemünk egészsége és látásunk épsége.

A szem és működése

A szem a szemüregben helyezkedik el, melyet csontok vesznek körül, ezáltal védik a szemet az ütések okozta sérülésektől. A szemüregben elhelyezkedő szemgolyó átmérője kb. 2, 5 cm, elülső felszíne erősebben domború. A szemgolyó fala három szövetrétegből áll – a legkülső réteg a szem közel teljes felületét beborító védőburok, az ínhártya (sclera), amelynek elülső része az átlátszó szaruhártya (cornea). A középső réteg a szem hátulsó részét borító, vérereket tartalmazó szövetburok az érhártya (choroidea). Az érhártya a szem elülső részén folytonos kapcsolatban áll a szivárványhártyával (iris). A legbelső szövetréteg a szem hátulsó részét bélelő fényérzékeny ideghártya (retina), ami a felfogott ingereket a látóidegen át az agyba továbbítja, ahol létrejön a látott kép idegi megfelelője, és kialakul a látásérzet. A fény az ötrétegű szaruhártyán áthaladva jut a szembe. Amennyiben a szaruhártya megfelelő görbületű, a helyes fókuszáláshoz szükséges szögben töri meg a fénysugarakat. A fény először a szaruhártya és a szemlencse között elhelyezkedő szemcsarnokba lép be, amit víztiszta folyadék, a csarnokvíz tölt ki.

A szemlencse egy rétegesen elhelyezkedő, átlátszó rostokból felépülő lapított korong, amit rostok (lencsefüggesztő rostok) kapcsolnak az őt körülvevő gyűrű alakú izomhoz (sugárizom). Ennek az izomnak a feladata a lencse fókuszálásának elősegítése. A szem közepén látható fekete terület a pupilla, mely tágulása és szűkülése révén a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza. Félhomályban a pupilla kitágul, több fényt engedve be a szembe. Erős fényben a pupilla összehúzódik, ezzel lecsökkentve a szembe lépő fény mennyiségét. A szem színes része, a szivárványhártya (iris), szintén részt vesz a szembe lépő fény erejének szabályozásában, ugyanis a pupilla nyílását és záródását biztosító izmok nagy része az irisben fut. A látás teljes egészében a fényről szól. A látható tárgyak körvonalairól és változatos színű felszíneiről visszaverődő fény segítségével agyunk a szem finom alkotórészei révén alkotja meg a tárgyak képét.

A szem leggyakoribb megbetegedései

Szemhéjgyulladás (blepharitis)

A blepharitis a szemhéj gyulladásával járó gyakori probléma. Jellemző tünetei a szemhéj kivörösödése, megvastagodása és pikkelyes hámlása, valamint a szempillák egy részének kihullása. A blepharitist Staphylococcus epidermidis vagy Staphylococcus aureus okozta bakteriális fertőzés vagy seborrhoeás dermatitis (egy ismeretlen eredetű gyulladásos bőrbetegség) okozza, esetleg mindkettő. A leggyakoribb panaszok a viszketés és az égető érzés. A blepharitist először az érintett szemen alkalmazott meleg borogatással és a szemhéj rendszeres, nagyon alapos tisztításával kezelik. Ha a tünetek nem múlnak el, antibiotikumok alkalmazása is szükségessé válhat.

Kontakt dermatitis

A kontakt dermatitis elnevezésű bőrgyulladás a szemhéj megduzzadását, hámlását vagy kivörösödését és igen erős viszketését okozza. A problémát általában valamilyen új kozmetikai termék (szappan, smink) vagy a szemhéjjal érintkezésbe lépő egyéb idegen anyag okozza. Ha mind az alsó, mind a felső szemhéjon jelentkezik, a gyulladás valószínűleg allergiás reakcióra vezethető vissza. A szemhéj kontakt dermatitise szájon át alkalmazott antihisztamin- készítményekkel kezelhető.

Hőhatás okozta sérülés

Ha a szabadtéri időtöltés során túl sokáig éri a nap UV-sugárzása a szemet, égéses sérülések alakulhatnak ki. Ekkor a szem fájdalma nedvesítő folyadékkal csillapítható. Ha a tünetek 24 órán belül nem enyhülnek, orvosi segítséget kell kérni. Számos tanulmány igazolta, hogy a szemet érő tartós napsugárzás növeli az időskori sárgafolt-degeneráció (a betegség idegen nevének rövidítésével: AMD) kialakulásának kockázatát.

Árpa (hordeolum)

A köznapi néven „árpa”- ként emlegetett hordeolum a szemhéj mirigyeinek gyulladása. Elsődleges tünete a szemhéjon megjelenő érzékeny, kiemelkedő csomó vagy pattanás. A szemhéj néha annyira megduzzad, hogy úgy tűnik, mintha a szem csukva lenne. A betegséget többnyire bakteriális fertőzés okozza. Az árpa magától is kifakadhat vagy felszívódhat, amit meleg borogatással segíthetünk, de ha a panaszok súlyosbodnak, vagy egy hétnél tovább fennmaradnak, antibiotikumok alkalmazása válhat szükségessé.

Jégárpa (chalazion)

A jégárpa (chalazion) az árpához hasonló elváltozás. A chalazion is egy kiemelkedő csomó, ami azonban soha nem érzékeny. Az árpához hasonló módon, meleg borogatással kezelhető. Amennyiben magától nem múlik el, orvoshoz kell vele fordulni.

Szaruhártya-gyulladás (keratitis)

A keratitis a szaruhártya gyulladásos megbetegedése, ami önmagában, vagy kötőhártya gyulladással társulva jelentkezik. Tünetei a homályos látás, a fájdalom és a szem fényre érzékennyé válása (fotofóbia).

Szaruhártya-duzzanat

A szaruhártya-duzzanatot vagy -ödémát a szaruhártyában felgyülemlő folyadék okozza. Az ödéma a látást zavarja meg: a fényforrások körül fényudvart vagy szikrákat lát a beteg. Néha látásromlás is bekövetkezhet. Szaruhártyaduzzanatot okozhatnak a kontaktlencse viselésével járó komplikációk, a szaruhártyát érintő műtéti sérülések, de örökletes háttere is lehet. A duzzanat kezelésére ozmotikusan aktív szereket (hiperozmotikumokat) használnak, de további speciális kezelésre is szükség lehet.

Kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis)

A kötőhártya-gyulladás a szemhéjak belső felszínét valamint a szemgolyó elülső felszínét borító hámszövetek (kötőhártya, conjunctiva) pirossága és irritációja. Egyes országokban „rózsás szem”-nek is nevezik. Az érintett hámszövetek gyulladását számos baktérium, vírus, allergén vagy irritáns anyag és méreg kiválthatja, de a test egyéb területeinek betegsége is állhat a hátterében. A gyulladás hatására vérerek nőnek be a kötőhártyába, amitől a szem vörösnek és bevérzettnek látszik. A gyulladás gyakran viszketéssel is együtt jár. A beereződés és a viszketés szemre kifejlesztett gyulladáscsökkentőkkel kezelhető, de a betegség hátterében álló okokat is orvosolni kell. A vírus és baktérium okozta kötőhártya-gyulladás gyermekeknél gyakoribb, de bármely más korosztálynál is előfordulhat. Összességében azonban kijelenthető, hogy a problémának számos fertőző és nem fertőző oka lehet.

Vírus okozta kötőhártya-gyulladás

A szemek kivörösödését leggyakrabban vírusfertőzés okozza. A vírus által kiváltott tünetek hasonlóak az egyszerű meghűléskor tapasztaltakkal, legjellemzőbb a szemek enyhe, víztiszta könnyezése. A szemhéjak megduzzadhatnak és fotofóbia is kialakulhat. Habár a vírus okozta kötőhártya-gyulladás kezelése nem igényel orvosi segítséget, ha rendszeresen jelentkezik, tanácsos szakemberhez fordulni, mivel a conjunctivitis ezen változata esetenként a szaruhártya fertőzöttségére utalhat, amit megfelelően diagnosztizálni és kezelni kell. A virális kötőhártya-gyulladás erősen fertőző. A tünetek jelentkezését követő hét-tíz napon belül többnyire magától is elmúlik.

Egy hasznos ötlet (mivel a gyerekek gyűlölik a szemcseppeket)

A kötőhártya-gyulladás sokszor kisgyermekeket érint. A gyermekosztályok nővéreinek van egy nagyon jó módszerük arra, hogyan cseppentsenek orvosságot a gyermek szemébe. Első lépésként kérjük meg a gyermeket, hogy feküdjön a hátára, és csukja be a szemét, mintha alvást színlelne. A szemét ne szorítsa össze, csak hunyja le. Ekkor cseppentsük a szemcseppet a belső szemzugba, az orrnyereg közelébe. Nagyjából egy perc elteltével kérjük meg a gyereket, hogy „ébredjen fel”. Ekkor az éppen megfelelő hőmérsékletű szemcsepp magától befolyik a szembe.

Bakteriális kötőhártya-gyulladás

Fertőző kötőhártyagyulladást leggyakrabban a Staphylococcus, Pneumococcus és Streptococcus baktériumok okoznak. Tünetei: fájdalom, duzzanat, kivörösödés, és kisebb vagy nagyobb mennyiségű, többnyire sárga színű, sűrű szemváladék, ami az éjszaka folyamán összegyűlve akár a szemhéjakat is összeragaszthatja. A szemhéjak alapos megtisztítását követően körültekintéssel kell használni a szemcseppeket, vigyázva arra, hogy a cseppentő vége ne érjen a szemhéjakhoz, mivel ekkor a cseppentőben levő folyadék is fertőzötté válhat. A vírusos és a bakteriális kötőhártyagyulladás egyaránt fertőző, nagyon gyorsan terjedő betegség. Mivel a kötőhártya-gyulladásos megbetegedések többnyire vírusos eredetűek, amelyek orvosilag nem is kezelhetők, igen fontos a terjedés megelőzése. A megfelelő higiénia ebben az esetben gyakori kézmosást jelent, de tartózkodni kell a szemek dörzsölésétől is. Mindig mossunk kezet mielőtt kontaktlencsénkhez nyúlnánk! Az ágyneműhuzatokat és törölközőket mossuk sűrűn, és a szemre használatos kozmetikumokat – például a szemfestéket – két hónappal felbontásuk után dobjuk el, mivel nagyjából ennyi idő alatt annyira fertőzötté válnak, hogy tovább már nem használhatók biztonsággal. A szemünkkel érintkező kozmetikumokat ne használjuk másokkal közösen!

Színvakság

A színvakság azt jelenti, hogy az egyén nem látja úgy a színeket, mint a körülötte élő emberek többsége. Ebben az esetben az ideghártya egyes sejtjei (csapok) hiányoznak, vagy nem működnek megfelelően. A legtöbb színvak a vöröset és a zöldet felcseréli, vagy nem tudja egymástól megkülönböztetni. Mások a sárgát és a kéket nem látják. Vannak, akik egyáltalán nem látnak színeket. Felmerült, hogy a vészes vérszegénység (perniciosa anaemia) és a sarlósejtes vérszegénység állhat a betegség hátterében. Jelenleg nincs megfelelő gyógymódja. A betegek többnyire megszokják ezt az állapotot.

Nestlé