Savasodás, lúgosítás - a szakember szemével

Az étrend lúgosító-savasító képességével jelenleg keveset foglalkozik a táplálkozástudomány. Részben ebből is adódik, hogy ezen elmélet egy része nem általánosan elfogadott a szakemberek körében.

A sav-bázis egyensúly

A test sav-bázis egyensúlya szabályozásának hátterében a szervezet folyadéktereinek hidrogénion-koncentrációja (H+) áll. A test különböző részeiben, szöveteiben a kémhatás (pH) eltérő, de az egyes sejttípusokban és a folyadéktérben csak szigorúan meghatározott értékek között változhat a pH.

A szervezet mindig egyensúlyra törekszik

A különböző savat termelő vagy bázikus hatásokra az élettel össze nem egyeztethető szintet is elérhetné a vér vegyhatása, ha a szabályozó mechanizmusok nem lépnének közbe és nem akadályoznák meg azt. Ilyen szabályozás a folyadékterekben található pufferrendszer működése (bikarbonát, foszfát) és a hidrogénionok vesében történő kiválasztásának módosulása-módosítása is. A nátrium a káliummal együtt fontos szerepet tölt be a szervezet ozmotikus és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában.

A savasodás: kálciumot, magnéziumot von el a csontokból

A táplálkozás pH-ra gyakorolt befolyása hosszú távon részben kivédhető. Az elfogyasztott ételek által a szervezet pH-értékének – savas vagy lúgos irányba – eltolása az egyensúly felborulását eredményezi, ami azonnali tüneteket nem eredményez. Az egyoldalú táplálkozás hatására hónapok, sőt évek alatt alakulhatnak ki krónikus betegségek. Ha a szervezet hosszú időn keresztül nem képes megszabadulni a nagy savmennyiségtől, akkor saját tartalékaihoz nyúl, és bizonyos ásványi anyagokat, így – a savak semlegesítése céljából – kalciumot, magnéziumot, káliumot, nátriumot von el a „szervezettől”, leginkább a csontokból.

Az elsavasodás tünetei

  • állandó fáradságérzet
  • (gyakori) fejfájás
  • gyenge immunrendszer
  • gyomor- és bélpanaszok
  • emésztési panaszok
  • mellkasi fájdalom
  • narancsbőr.

Súlyos esetben állandósulhatnak a túlsavasodás következtében kialakuló ízületi fájdalmak, izomgörcsök, álmosság, idegesség, koncentrációs és alvási zavarok, vérnyomáscsökkenés, valamint immunrendszeri problémák. A lúgosító hatású ételek 70–80%-ot tegyenek ki, a savasító hatású ételek fogyasztási aránya 20–30% legyen, tehát feltétlenül tartalmazzon savasító hatású élelmiszereket is az étrend.

Lúgosítás: hasznos az elsavasodott szervezet számára

Ezért szükség lehet lúgos tápanyagokban gazdag ételekkel, vagy a lúgosodást segítő „kúra” segítségével ellensúlyozni a túlsavasodás káros következményeit, ami elsősorban közérzetünket és anyagcserénket határozza meg. A szervezet komforthiánya a rossz közérzettől az émelygésen, hányingeren, fejfájáson keresztül, az állandó fáradtságérzetig (levertség) sok tünetben nyilvánulhat meg.

A táplálkozás és a pH-érték összefüggései

Egészséges személy számára azért nem feltétlen kell törekedni az egyensúlynak a „patikamérlegen” kimért betartására, mert a szervezet pufferrendszereit nem kell és nem is szabad munka nélkül hagyni. A müncheni Táplálkozástudományi Intézet vezető professzora, Jürgen Vormann szerint a szokásosan fogyasztott állati fehérje kb. negyedét gyümölccsel, zöldséggel (salátával) célszerű helyettesíteni.

Mi okozhat savasodást a szervezetben?

Az egészségtelen, egyoldalú táplálkozáson kívül a szervezet savasodását okozhatja:

  • mozgáshiány (de a tejsavtermeléssel járó izomtevékenység is),
  • mindennapi egyoldalú idegi megterhelés (stressz),
  • radikális táplálkozási divatirányzatok, sztárdiéták,
  • koplalás (a fehérjéből nyert energia ketosavak felszaporodásával jár),
  • túl sok savképző élelmiszer, savas italok,
  • hányás, hasmenéses állapot és betegség (túlnyomóan lúgos anyagok távozhatnak a szervezetből),
  • nikotin,
  • alkohol,
  • koffein (kávé, tea, kólafélék, kakaó, csokoládé),
  • számos betegség (pl. diabétesz, allergia, köszvény),
  • bizonyos gyógyszerek (pl. vízhajtók).
  • gyakran nem gondolunk arra, hogy a fogyókúra szintén savasodást eredményezhet, hiszen a zsírtartalékok bomlásakor savas anyagcseretermékek képződnek.

Délelőtti gyümölcs jobban lúgosít

A nap során fogyasztott élelmiszerek sorrendje sem közömbös a vegyhatás szempontjából: a délelőtti gyümölcsfogyasztás kevésbé tolja savas irányba az anyagcserét, mint a délutáni vagy az esti. A savas hatás közömbösítése is könnyebben megy végbe napközben a munkavégzés okozta légzésfokozódás miatt (ugyanis ilyenkor a tüdő a légzéssel könnyebben kiüríti a vérből a savas kémhatást okozó szén-dioxidot). A délután folyamán inkább a zöldségfogyasztás javasolt.

A hazai táplálkozási szokások lakossági szinten nem, vagy csak ritkán fedezik a megfelelő mennyiségű bázikus anyagot. Általában sok húst, édességet és alkoholt fogyaszt a felnőtt lakosság jelentékeny hányada, keveset mozog, stresszben éli mindennapjait, ami összességében a túlsavasodásnak kedvez.

Lúgosító élelmiszerek

  • Teljes őrlésű gabonafélék közül: a hajdina és a köles.
  • Zöldségek általában (kivétel a savasító hatásúak): brokkoli, burgonya, cukkini, hagyma, fokhagyma, káposztafélék és minden zöld növény, így például a spenót igen erős lúgosító hatással bír. Karalábé, padlizsán, paprika, paradicsom, uborka (szintén erős lúgosító zöldség), zöldsaláták (endívia, fejes saláta stb.).
  • Gyümölcsök (szinte minden, kivéve az áfonya, a szilva): alma, ananász, citrusfélék (mandarin, narancs, citrom), cseresznye, görögdinnye, körte, málna, mangó, meggy, papája, sárga- és őszibarack, szeder, szőlő.
  • Hüvelyesek közül a zöldbab és a borsó.
  • Olajos magvak: mandula, sült gesztenye.
  • Tojássárgája.
  • Jó hatással bírnak továbbá: a mák, a fahéj, valamint a tej és a nem túl zsíros tejtermékek (natúr joghurt, kefir).
  • Talán nem meglepő, de az anyatej is erősen bázisképző hatású.

Savasító élelmiszerek

  • Húsok (baromfi, marha, sertés) – és általában a nagy mennyiségű állatifehérje-bevitel.
  • Szalámifélék, virsli.
  • Pékáruk.
  • Tejtermékek: sajtok, krémsajtok, tartósított tej, vaj.
  • Margarin.
  • Hüvelyesek: száraz bab, lencse.
  • Sütemények, kekszek.
  • Cukor, méz.
  • Gyümölcsök közül: áfonya, szilva, valamint az összes tartósított gyümölcs (cukorral eltett befőttek, kandírozott készítmények).
  • Tésztafélék.
  • Olajos magvak: dió, mogyoró, pisztácia.
  • Tojásfehérje.
  • Szénsavas üdítőitalok.
  • Zselatin.

A dietetikus tanácsa

Az egészséges táplálkozás önmagában a savas és lúgos pH-értékek megfelelő egyensúlyát is magában rejti. A ma megfogalmazott ajánlás, miszerint 400–450 g zöldséget és gyümölcsöt szükséges fogyasztani, segít fenntartani a megfelelő környezetet, elkerülni a túlsavasodást.

  • Törekedni kell arra, hogy minden étkezésnél szerepeljen zöldség, gyümölcs, a fehérjében és keményítőben gazdag ételek mellé kerüljön több zöldségétel.
  • Gyümölcsöket, zöldségeket önálló, kis étkezésekként is bátran lehet fogyasztani. A nyersen is fogyasztható zöldségek, gyümölcsök nem igénylik a sózást, és kerülni kell az édesítésüket is.
  • A zöldségek és gyümölcsök fele lehetőleg friss és nyers legyen, hiszen így lehet a legtöbb vitamint és ásványi anyagot kinyerni belőlük.

Lelovics Zsuzsanna
dietetikus

emésztőszervi betegségek

ápolás, otthonápolás