A COPD-s beteg gyógytornája

Mozgásterápiás szempontból főleg a légzés elősegítése a cél, vagyis a légzőizmok és a légzés segédizmainak megerősítése. Sajnos, a betegség későbbi szakaszában szívelégtelenséggel és keringési rendellenességgel is lehet számolni, de ezeket szelektíven vagy komplexen a mozgásterápiába beépítve az állapot romlása elkerülhető vagy lassítható. Mivel a tünetek leginkább 40 éves kor felett jelentkeznek, olyan gyógytorna is felépíthető, amely egyszerre kezeli a kialakult belgyógyászati és az esetleges mozgásszervi problémákat is. A gyógytorna nagyon fontos részét képezi a COPD terápiájának, mert egy jól összeállított mozgásprogram segíti a légzést, így az oxigénellátottságot is, amellyel az életminőség és a közérzet lényegesen javítható!

A COPD hatása a légzésre

Az állapotfelmérés alapozza meg az eredményes terápiás terv összeállítását. Gyógytorna szempontjából a légzőizmok állapota, a törzsizomzat (has-, hátizom) a testtartás és a terhelésre jelentkező tünetek adják a vázát a mozgásterápia felépítésének. Szembeötlő lehet egy hosszabb, krónikus állapotnál, hogy a bordakosár mennyire tud tágulni, illetve kialakult e már egy előrehajolt testtartás, amellyel tulajdonképpen a légzőizmok munkáját segíti elő önmagának a beteg.

A betegségre jellemző, hogy főleg a kilégzés nehezített, köhögés, fulladás jelentkezhet mély légzésre vagy a kilégzés erőltetésére. A beteg megpróbálja elkerülni a köhögést és a nehézlégzést, ezért automatikusan kialakul, hogy a ki- és belégzés közben visszafogja a bordakosár mozgását, ezért csak kis mozgáspályán dolgozik az izomzat. A köhögések miatt ráadásul az izmok kötöttebbé, rugalmatlanabbá válnak, ezek tovább szűkítik a légzőmozgásokat. A légzés izmai, mint a rekeszizom és a bordaközti izmok funkciójukból sokat veszítenek, és olyan segédizmok kapcsolódhatnak be, mint a mellizmok, amelyek segítik a bordakosár emelését, az elülső nyakizmok, amik felfelé segítik a mellkasemelkedést, vagy a hasizom, ami a kilégzést segíti azzal, hogy a rekeszizomra feszül. Ezek az izmok együttes munkával segítik ugyan a légzést és az oxigénhez jutást, de a törzs előre irányú hajolását okozzák, a mellkas nyitottságát, a gerinc mozgását viszont akadályozzák. A beteg önmaga korlátozza aztán a nyugodt és kiegyensúlyozott légvételt, mert középpályán mozgó, pihegő légzőmozgást alakít ki, amellyel aztán a komfortzónában mozogva kielégítően lélegezhet ugyan, de akár kis megterhelésre túlterheltség jelentkezik, hiszen a kompenzáló mechanizmusokhoz nem lesz elég az izmok ereje és funkciója, ahogyan a törzs, a bordakosár és a felső végtagok mozgáspályája sem.

Gyógytorna 6 lépésben

  • Megoldást jelenthet a fent levezetett egyre romló tünetegyüttes elkerüléséhez, ha a diagnózis felállítása után, már az első időszakban olyan lassú, relaxációs gyakorlatokkal is egybekötött gyógytornát kezd el a páciens, amellyel a szinte forgatókönyvszerűen kialakuló problémákat elkerüli vagy azok folyamatát megszakítja. Ez a relaxációs technika segíti a feszessé vált izmok elengedését, nyugodtabbá teszi a légzést, fokozza az oxigénellátottságot. Csoportos, avagy egyéni formában is megtanulható, és rendszeres alkalmazása először csak időszakosan, majd hosszabb időre is nyugalmat biztosíthat az izmoknak. A relaxációs tréning közben a beteg újra kapcsolatba léphet az izmaival, tudatossá teheti a megfelelő légzőmozgást. Nagyon fontos, hogy a felső végtag mozgása is beépített legyen, mert a vállízület mozgáspályájának beszűkülése sajnos együtt jár a kialakult tünetekkel.
  • Ajánlom a légzés és a légzőmozgások tudatosítását más formában is, például kifejezetten tornagyakorlatokkal együtt végezve, mert ha ez beépül és megfelelő lesz, akkor nagy lépést tett a beteg afelé, hogy változások esetén azt észrevegye és korrigálja. Terhelésre jelentkező nehézlégzésnél és köhögésnél fontos, hogy ne a görcsös összerándulás irányába terelődjön az izommozgás, hanem a beteg tudjon rögtön ellazítani, kompenzálni, lassú, mély levegőkkel, segédizmok munkájával mielőbb stabil állapotba kerülni.
  • Kihagyhatatlan szakasz a légzőizmok erősítése. Ez olyan jól felépített és személyre szabott légzőtornával indul, amely mind a ki- és belégzés izmait, mind a segédizmokat felkészíti a munkára vagy a nagyobb terhelésre. Először csak a bordakosár mélylégzés általi teljes átmozgatásával kezdünk, amit azután követhet egy ellenállásra (a terapeuta óvatos nyomására a bordákon) történő mélylégzés, erősítés. Így a bordaközti izmok munkáját is fokozhatjuk és a segédizmok jelenlétét is erősíthetjük.
  • A mozgásterápia egy lényeges állomása a törzs izmainak együttes erősítése, amely már összeköthető speciális szívet erősítő és keringést segítő gyakorlatokkal, kardiális tréninggel, hogy a kialakuló szív- és keringési problémákat megelőzzük vagy elkerüljük. Ilyenkor már eszközökkel, mozgást, keringést, légzést egyszerre igénybe vevő tornatermi edzéssel is növelhetjük az erőnlétet, természetesen csak a fokozatosság és a személyre szabott gyógytorna elvei mellett! A szobakerékpár, a lépcsőzőgép vagy a futópad séta funkcióban jó kiegészítői lehetnek a gyógytornának!
  • A COPD egyik alaptünete a légutak irritációja miatt kialakult nyálkahártya-megvastagodás. Ez a csillószőrök munkáját, amik a váladékot továbbítják a hörgőkből, lelassítják vagy megbénítják, így a váladék pang a tüdőben, ez pedig baktériumok melegágya lehet. A köhögés, amely főleg reggelente jelentkezik, megpróbálja ugyan a váladékot kijuttatni, de a nyálkahártyát tovább roncsolhatja, illetve az izmokat is görcsössé, merevvé teszi. A gyógytorna egy speciális területe a váladék felsegítésére megtanított légzőtorna, amely mély légzéssel, relaxációs technikákkal és különböző pozíciókban történő testtartással és közben légzéssel gyengéden segíti fel a váladékot anélkül, hogy durva köhögést okozna. Ennek megtanítása szakember feladata, és ha a beteg rendszeresen végzi, sokat tehet a felülfertőzések megakadályozására, a köhögések számának csökkentésére.
  • A törzs formájának, a gerinc harmonikus mozgásának helyreállítása nélkül, vagy az emiatt kialakult ízületi, mozgásszervi tünetek kihagyásával nem lehet teljes a gyógytorna! A gerinc teherbírása az egész ember teherbírását adja, így egy speciális, akár a fenti mozgásformákba már beépített gyakorlatsorral a test minden irányba szabad mozgását igyekezzünk elősegíteni. A bordakosár könnyebb mozgása egy merev gerinc esetén nehezített, visszafogott lesz, így a relaxáció, a légzőtorna, az erősítés és a kardiális tréning közben is cél a minél több testhelyzetben végzett munka gyakoroltatása, hogy ezáltal a mindennapi életben történő mozgások is könnyebbé, kivitelezhetőbbé váljanak.


A friss levegő is gyógyír!

Végezetül fontos kijelenteni, hogy sajnos a COPD-ben szenvedő betegek általában visszahúzódóvá, a fulladástól és az oxigénhiánytól való rossz közérzetük és félelmük miatt a lakás vagy a szoba rabjaivá válnak, ha betegségük hosszabb ideje fennáll. Ezt elkerülendő mind a betegnek, mind a környezetének fontos, hogy szabad levegőn, sétával, könnyű mozgással egybekötve tovább javítsák az életminőséget, és a betegség ellenére is megpróbálják a lehető legteljesebb életet élni!

Pap Andrea
gyógytornász