A depresszió jól körülírható agyi biokémiai változásokkal jár, amelynek időben elkezdett szakszerű terápiája a depressziós beteg szenvedésének enyhítésén és gyógyításán túl népegészségügyi vonatkozással is bír. Az időben, szakszerű kezelésben részesülő depressziós betegekre fordított kiadások (mint pl. kórházi ellátás, gyógyszer, vizsgálatok) csak 20% -át tették ki a nem kezelt depresszió okozta társadalmi és egészségügyi károknak (mint pl. öngyilkosság, másodlagosan kialakuló alkohol- vagy gyógyszerfüggőség), az egészségügy felesleges terhelése (tüneti kivizsgálások, a munkaképesség csökkenése, tartós betegállomány, rokkantnyugdíjazás), családi konfliktusok, a család szétesése.

Modern társadalmunk szinte kivédhetetlen velejárója a stressz, amit egyre gyakrabban emlegetnek úgy, mint a depresszió egyik kiváltó oka. Köztudott, hogy az erős vagy tartós stressz egészségkárosító hatással bír. A stressz legsúlyosabb egészségkárosító következményei: a depresszió, a gyomorfekély és a szív-érrendszeri betegségek.

Stressz hatása alatt a stresszhormonok elválasztása fokozódik, és tartós emelkedésük az idegrendszerben biokémiai zavart és szerkezeti elváltozásokat okoz. A kémiai egyensúly felbomlása következtében depresszió lép fel. Depresszióban és tartós stressz hatására is megfigyelték az idegsejtek elváltozását és pusztulását az agy körülírt területein, legkifejezettebben a hippocampusban, amely a szorongás, a tanulás és az emlékezés területén jelentős szerepet játszik. Az idegsejtek elváltozása és pusztulása okozhat bizonytalanságot, emlékezés zavarokat, csökkentheti a koncentrációt, az egyén új helyzetekhez való alkalmazkodását erősen beszűkítheti - úgy érzi, nem tud megbirkózni a máskor még nehézséget sem okozó feladattal - , amely tünetek mind a depressziós, mind a tartós stressz hatásnak kitett embert jellemzik.

A stressz és depresszió következtében az idegsejtek újraképződésének folyamata is leáll.

Az Európai Unió tagállamaiban dolgozók negyede van kitéve olyan munkahelyi stressznek - ez mintegy 4 millió embert jelent - , amely az egészséget súlyosan károsítja. Magyarországon a szakemberek szerint még ennél is nagyobb az arány. A feszültség és a szorongás korai felismerése, tudatosítása hozzásegíthet a stressz befolyásolásához, csökkentéséhez. A megelőzés mindenképpen kiemelt jelentőséggel bír. Pszichoterápiával a konfliktusmegoldó készség javítását ( munkahelyi stressz ), az önismeret fejlesztését, relaxációs gyakorlatok elsajátítását ( légzésgyakorlat, autogén tréning ) lehet elérni. Családterápiával, párterápiával a családból, kapcsolati problémákból eredő stressztényezőket lehet feltárni, oldani és megelőzni.

A stressz hatására kialakuló depresszió kezelése szakembert kíván. Az idegrendszerben stressz, illetve depresszió miatt bekövetkező biokémiai változásokat gyógyszeresen lehet befolyásolni. Ma már elérhető Magyarországon az az idegsejtvédő hatással is rendelkező antidepresszívum, amelyet az orvosi Nobel-díjjal rendelkező Paul Greengard is referencia-készítményként használt fel saját kutatásaihoz. A francia fejlesztésű antidepresszívum vissza tudja fordítani, illetve meg tudja akadályozni a stressz és depresszió hatására bekövetkező idegrendszeri zavart; az idegsejtek elváltozását és pusztulását, sőt az idegsejtek képződésének folyamatát is újra tudja indítani.

[forrás: OPNI]