Itt a nátha...

2006-11-01 09:00:00    

A megfázás, meghűlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felső légúti hurut, mely a légzőrendszert, főleg annak felső szakaszát érinti. Odafigyeléssel jól kezelhető, ám ha elhanyagolják, komoly szövődmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlő a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, főleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgők nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen ősszel és télen fordul elő e betegség?

A felső légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezőbb a nedves, nyirkos idő, a 0–5 °C-ig terjedő hőmérséklet.

Ősz végére csökken a szervezetben a vitaminok – főleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezők összeadódása vezet a meghűléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz időben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertőzéssel terjed, több ember között a zárt térben könnyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezőképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

A felső légúti huruthoz társulhat hányinger, hányás, étvágytalanság is, mivel a gyulladás a gyomor és a bél nyálkahártyájára is ráterjedhet.

Szerencsére a megfázás többnyire enyhe lefolyású, mire orvoshoz menne a beteg, már meg is gyógyul.

Miután az esetek többségét vírusfertőzés okozza, a kezelése tüneti. Lázcsillapítás, köptető, fájdalomcsillapító, toroköblögető használata javasolt. Amennyiben pedig súlyosabb vagy nem gyógyul meg pár nap alatt, úgy forduljon orvoshoz.

Gyógyítás otthon

Magas láz esetén fontos a lázcsillapítás, ám amennyiben csak hőemelkedésünk van, ne vegyünk be lázcsillapítót, mert a szervezet immunrendszere hatásosabban működik ezen a magasabb testhőmérsékleten.

Igyunk bőven folyadékot, lehetőleg rostban gazdag, C-vitaminnal dúsított üdítőitalt, teát. Igen jó hatású a C-vitaminban gazdag csipkebogyó-, hársfa-, bodzavirág-, mentatea. A megfázás elleni gyógyteakeverékek gazdag választéka kapható a gyógyszertárakban és a gyógynövényeket árusító üzletekben. Száraz köhögés esetén köhögéscsillapítót, bő köpet esetén pedig köptetőt használjunk, ezek vény nélkül is kaphatók a gyógyszertárakban. Ezeken kívül igyunk szénsavmentes ásványvizet, mert vírusfertőzés esetén fokozódik a szervezet ásványianyag-igénye is.

Antibiotikumot magunktól ne szedjünk, mert a vírusokra hatástalanok. Elvileg nem is lehetne otthon antibiotikumunk, mert vény nélkül nem kapható, a korábban felírtat pedig annak idején el kellett volna fogyasztanunk.

A nem elegendő ideig szedett antibiotikum pedig a lehető legkevésbé kívánatos antibiotikum: a túl hamar befejezett gyógyszerezés ugyanis a baktériumokat rezisztenssé, ellenállóvá teszi a hatóanyaggal szemben...

Többszörös védelem

Sajnos teljes biztonsággal nem tudjuk elkerülni a megfázást, de tegyünk meg mindent, ami rajtunk múlik.

A meghűlést megelőzendő együnk minél több C-vitaminban gazdag gyümölcsöt, könnyen emészthető, káliumban, magnéziumban gazdag ételeket – például a burgonya gazdag káliumban is és magnéziumban is.

A befőttek a gyümölcsökhöz hasonlóan nagy mennyiségű káliumot és magnéziumot tartalmaznak. Betegség esetén ne erőltessük az evést: az természetes, hogy a beteg étvágytalan, mivel a szervezete tudja, hogy energiáját a gyógyulásra kell fordítania. Az emésztés – főleg a nehéz ételeké – pedig energiát igényel.

Öltözzünk az időjárásnak megfelelően, használjunk sapkát, meleg, valóban jól takaró nyaksálat, vízhatlan meleg cipőt és vigyünk magunkkal esernyőt is, ha kell.

Kerüljük a zsúfolt helyiségeket és a tömeget.

Tartsuk távol magunkat a megfázottól, főleg a köhögő, prüszkölő emberektől.

Ha pedig megfáztunk, náthásak vagyunk és köhögünk, ne köhögjünk, ne prüszköljünk senkire, legyen nálunk mindig zsebkendő, és használjuk is.

Szellőztessünk naponta többször, tartózkodjunk lehetőleg minél többet a szabadban.

Jó, ha ilyenkor naponta egy C-vitamin-, valamint magnéziumtartalmú készítményt is fogyasztunk.

Amennyiben panaszaink pár nap alatt nem csökkennek vagy romlanak, forduljunk orvoshoz, mert feltehetőleg bakteriális felülfertőzés történt. Ekkor jön el az ideje az antibiotikumoknak.

A megfázás általában egy enyhe lefolyású, tömegesen elforduló megbetegedés, de súlyosabb szövődményekhez is vezethet, ezért nem árt az odafigyelés.

dr. Benkő András

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!