De vajon tudjuk-e, hogy milyen életkorban, mire kell ügyelnünk csontjaink megfelelő állapotának fenntartása érdekében?

Kockázati tényezők

Tudományos kutatások egész sora számos, a csontritkulás kialakulását elősegítő tényezőre világít rá, melyek közül a leggyakoribbakat emeljük ki.

- Kor és nem
A csontritkulás előfordulása nagymértékben összefügg a nemmel és a korral. Míg például nyolcból egy férfit érint ötvenéves kora után ez a betegség, addig a hasonló korú nők közül minden harmadik szenved tőle. Ez az arány növekszik az évek előrehaladtával, hiszen 75 éves kora után minden második nő küzd ezzel a problémával. Magyarázat lehet erre többek közt az életkilátások meghosszabbodása, ami igazolni látszik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon prognózisát, mely szerint az elkövetkező években valóságos "csontritkulás- járvánnyal" számolhatunk. A változó korban lévő nők tehát különösen érintettek ebben a betegségben, az ösztrogénhormon kiválasztásának csökkenése miatt. A havi vérzés elmaradása utáni első öt év alatt egyes becslések szerint a nők 5-15%-át elveszítik a csontsűrűségnek, majd ezután 2%-ot évente. Más nőgyógyászati tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni: a késői pubertáskor, a korai menopauza (45 éves kor előtt, pl. petefészek-eltávolítás miatt) vagy a havi vérzés hosszabb elmaradása mind-mind szerepet játszhat benne.

- Genetikai tényezők
Annak ellenére, hogy jelenlegi ismereteink szerint nehéz biztosan állítani egy "tisztán" genetikai tényező jelenlétét a csontritkulást elősegítő, illetve kiváltó okok között, annyi bizonyos, hogy a csonttömeg mennyiségét gyakran meghatározzák örökletes tényezők. Minél "könnyebb" például a csontszerkezet, annál inkább kitett az osteoporosisnak. A családi előzmények, a töréses esetek nagy száma a rokonságon belül szintén jelzésértékűek lehetnek a csontritkulás különböző stádiumaiban lévő betegeket kezelő orvosok számára. Az utóbbi időben a kutatási eredmények egyre erőteljesebben bizonyítják az örökletes hajlam jelentős szerepét e betegség kialakulásában. Francia szakorvosok rájöttek például arra, hogy egy csontritkulásban szenvedő személy testvérei hatszor veszélyeztetettebbek, mint a lakosság többi része. Angol kutatók pedig nemrégiben nyolc olyan gént azonosítottak, amelyek potenciálisan felelősek a kór megjelenéséért.

- Túl alacsony testsúly
Az állandóan fogyókúrázó és egyre nagyobb soványságra törekvő nők közül talán sokan nem tudják: a rendkívül alacsony testsúly a csontritkulás szempontjából is veszélyes lehet. A zsírszövet ugyanis képes elősegíteni az ösztrogénhormon termelődését, de más tényezők (pl. a megfontolatlan diétázásból eredő, alapvető tápanyag- és vitaminhiány) is veszélyeztethetik e szempontból a túl alacsony testsúllyal rendelkező személyeket.

- Etnikai származás
A kaukázusi (európai és ázsiai típusú) emberek gyengébb csontsűrűséggel rendelkeznek, míg a fekete bőrű egyének általában erősebb csontozatúak.

- Helytelen táplálkozás, stimuláló szerek, mozgáshiányos életmód
Mindenekelőtt a D-vitaminban és kalciumban szegény étrend befolyásolja negatívan a csontok állapotát. Ami az italokat illeti: naponta háromnál több csésze erős kávé vagy a rendszeres, túlzott alkoholfogyasztás szintén kockázati tényezők lehetnek. A testmozgás elhanyagolása, a fizikai tevékenység hiánya, az ülő életmód, a dohányzás vagy a mérsékelt napozástól, a napon való tartózkodástól való teljes elzárkózás további káros hatást gyakorolhat a csontok állapotára.

Társult betegségek

A hosszan tartó vagy nagyobb adag kortizontartalmú gyógyszert előíró kezelések és egyes betegségek (pl. a diabétesz) a csont kalciumtartalmára hatnak negatívan. Ezen terápiák vagy krónikus bajok az ún. "másodlagos" csontritkuláshoz vezethetnek (az elnevezés onnan ered, hogy az osteoporosist más betegségek vagy kezelések idézik elő). Társult betegség lehet a depresszió is. Számos kutatás bizonyítja, hogy a csontritkulás kockázata nagyobb az erős depresszióban szenvedő nőknél (a férfiaknál kevésbé). Ennek mechanizmusa még nem tisztázott, de a vérben lévő erős kortizonkoncentráció - mely gyakran a depressziós betegeknél tapasztalható - a csonttömeg-vesztés egyik kiváltó oka lehet.

[Forrás: Galenus]