A szájszag a kellemetlentől egészen a büdös leheletig terjedhet. A kellemetlen lehelet átmeneti és tartós. Átmeneti kellemetlen leheletet némely étel és ital okoz (főleg a hagyma, a fokhagyma és az alkohol). A szájszag nem önálló betegség, hanem sokaknak egyik korai jellegzetes tünete. Leggyakrabban a fogak, a fogíny, a szájüreg, a garat és az emésztőrendszer betegségei okozzák természetesen tágabb értelemben az előbb felsoroltak is az emésztőrendszer részei).

A szuvas, odvas fogakban rothadó ételmaradék előbb-utóbb a foggyökérre, a fogínyre is átterjedő gyulladást okoz. A fogíny gyulladása pedig fogínysorvadáshoz vezet, ami végül a fogak elvesztését jelenti.

A rendszeresen és jól végzett fogmosással (legalább naponta háromszor, de legjobb minden étkezés után) a baj megelőzhető. Még tökéletesebbé tehetjük a fogmosást szájöblítéssel (szájvizek használatával) és fogzuhannyal. A műfogsorral rendelkezőknek pedig a szájüregen kívül a protézisüket is rendszeresen ápolniuk kell.

A torok, a garat, főleg pedig a torokmandulák gyulladása szintén kellemetlen leheletet és szájszagot okoz, ezeknek a szerveknek a gyulladását leggyakrabban vírusok és baktériumok idézik elő. A tüszős mandulagyulladás, a mandula körüli tályog, nem is szólva a szájüregi, a garat és a torokmandulák rosszindulatú daganatai már szájbűzt okoznak. Megfigyelték, hogy a szájüreg és az alsó garat rosszindulatú daganatainak kialakulásában szerepet játszik a szájhigiénia elhanyagolása, nem csak a dohányzás.

Az emésztőrendszer gyulladása, fekélye, működési zavara szintén kellemetlenleheletet és szájszagot okoz, ezek közül leggyakrabban a gyomor gyulladása. A gyomor-bél rendszer valamelyik enzimjének a hiánya pedig közvetett úton okoz szájszagot.

A száj kiszáradása esetén a kórokozók könnyebben telepszenek meg és szaporodnak el a szájüregben, ami gyulladáshoz vezet. Ez esetben a leggyakoribb ok a gátolt orrlégzés, ami lehet átmeneti és tartós. Ilyen a nátha, az orrpolyp, gyermekeknél a megnagyobbodott orrmandula, a dohányfüst, a klímaberendezés, a cukorbetegség, a Sjögren-szindróma. Egyes gyógyszerek mellékhatása szintén szájszárazságot okoz.

Terápia

A kezelésnek először okinak kell lennie és nem tünetinek. A szájszag, a rossz leheletesetén először keressük fel a fogorvosunkat. Amennyiben a panaszok nem fogászati eredetűek, úgy a fül-orr-gégészt, a háziorvost vagy a belgyógyászt. Miután az okot kiderítették, úgy megfelelő kezelésben részesülünk. Amennyiben az oki kezelés megkezdődik, természetesen használjunk cukormentes mentol-, eukaliptusz- vagy citromillatú tablettát, pasztillát, drazsét, rágógumit, szájsprayt, szájvizet.

Megelőzés

Rendszeres fog- és szájüregápolás. Amennyiben panaszaink átmenetiek, elképzelhető, hogy torokgyulladás okozza, így használhatunk torokgyulladás ellen ható, gyógyszertárakban vény nélkül kapható szopogató torokfertőtlenítő tablettát. Emellett még bőséges folyadékfogyasztása szükséges.

Dr. Benkő András
fül-orr gégész