Az emlőráknál - csakúgy, mint a legtöbb tumornál - is igaz az a megállapítás, hogy a terápia eredménye annál hatékonyabb, minél kisebb az elpusztítandó daganat tömege, azaz minél korábbi stádiumban kerül felismerésre a betegség. Éppen ezért fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljon mindenki, aki az emlőben csomót tapint. Az emlődaganatok több mint 80%-a nem rákos, de ezt csak a szövettani vizsgálat döntheti el. Minden elváltozást meg kell mutatni szakembernek. Az emlőrákok túlnyomó többsége az emlőmirigyek kivezető járatai, a tejutak (duktuszok) hámbéléséből indul ki, ezért ezeket duktális daganatoknak nevezik. Az emlőrákok kisebbik hányada az emlőmirigyek hámbéléséből ered, ezeket lobuláris karcinómának nevezik. Az emlőrák legtöbbször fájdalmatlan elváltozás képében, véletlenszerű leletként jelenik meg. Megjelenését tekintve lehet egyszeres göb, de bizonyos ritkább fajtáiban a gyorsabb növekedésből eredően az emlő csaknem egészét érintő beszűrtség látható. A daganatot nemegyszer kisebb-nagyobb sérülést követően fedezi fel a beteg, és a sérüléssel okozati összefüggést gondol. Általában ez nem állja meg a helyét, csupán arról van szó, hogy a sérülés miatt a beteg áttapintja emlőjét, és így észleli a már régebben kezdődő betegséget.

Kockázati tényező

Az emlőrák előfordulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. Az összes emlődaganat több mint 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják. Az előfordulás gyakoriságának növekedése azonban már a 30. életév után megkezdődik. Ismertek egyéb kockázatfokozó faktorok is, mint például a korán jelentkező menstruációs vérzés, a vérzés késői elmaradása (késői menopauza) és a gyermektelenség. Nagyobb kockázatot jelent, ha a szűrővizsgálat során valakinél nem találtak rákos sejteket, de bizonyos még nem rákos, kóros elváltozásokat igen. Annak a nőnek az esetében, akinek nagyanyjának, anyjának vagy nővérének emlőrákja volt, lényegesen megnő az emlőrák kialakulásának kockázata. Még nagyobb a kockázat, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák. Normál női populációban az emlőrák kialakulásának kockázata 6%. Ez az arány már 9%, amennyiben egy női ági rokonnál kimutatták a mellrákot, 16%, amennyiben két rokonnál, és 27%, ha három rokon betegedett meg. A legújabb vizsgálati eredmények alapján a menopauza után hosszú időn keresztül folytatott ún. kombinált hormonpótlás (ösztrogén és progeszteron együttes alkalmazása) megduplázza az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ajánlatos tehát az ilyen jellegű kezelésben részesülő hölgyek számára, hogy orvosukkal beszéljék meg a terápia előnyeinek és kockázatának viszonyát, illetve fokozottan figyeljenek a rendszeres ellenőrző vizsgálatok betartására.

Tünetek

Az emlőrák legjellegzetesebb tünete általában az emlőben kialakult csomó. Ha valaki ilyet tapint, haladéktalanul keresse fel orvosát. Bár a csomók legnagyobb része nem rosszindulatú elváltozás, ezt csak szakemberek által elvégzett vizsgálatok dönthetik el. Vigyázat: az emlőrák sokszor fájdalmatlan csomók formájában jelentkezik! Fontos tudni azt is, hogy az emlőrákok egyik típusában nem tapintható csomó, a betegség ehelyett emlőgyulladás formájában jelenik meg. Tanácsos orvoshoz fordulni akkor is, ha az emlőbimbó vagy az emlő bőre behúzódik, elváltozik, ha az emlőbimbóból véres váladékozás észlelhető, illetve ha valaki a hóna alatt csomót tapint.

Diagnózis

Az emlőrák diagnózisa hármas vizsgálattal történik: az első a tapintás révén történő fizikális vizsgálat, ezt követi a mammográfia és/vagy emlőultrahang (nem szült nőnél először csak emlőultrahang történik, és csak tumorgyanús elváltozás esetén végeznek mammográfiát), majd a mintavétel a csomóból. Ez utóbbit aspirációs biopsziának nevezik, s akkor végzik el, ha a mammográfia tumorgyanús elváltozást mutatott ki. Az eljárás alkalmas arra is, hogy amennyiben csak cisztát találnak, azt le lehet szívni.

Kezelési lehetőségek

Az emlőrák kezelésében számtalan módszert alkalmaznak, és gyakran azok kombinált használatára kerül sor. A legfőbb eszköz napjainkban is a műtéti beavatkozás, ahol többféle megoldás létezik. Ezek közös jellemzője, hogy kevésbé radikálisak a korábbiaknál, így a nők pszichés terhelését csökkentik. A műtét közben olyan vizsgálatokat végeznek el, amelyek alapján megállapíthatók a daganat jellemzői, és az is, van-e áttét a kivett (ún. őrszem) nyirokcsomókban. Amennyiben igen, az összes hónalji nyirokcsomót el kell távolítani. A szövettani vizsgálat alapján lehet dönteni arról, hogy növelik-e a műtéti területet, illetve eltávolítják-e a teljes emlőt (ún. masztektómia). A műtét után lehetőség nyílik a mell rekonstrukciójára: ilyenkor plasztikai sebészeti eljárással az emlő pótlására is van mód. Amennyiben a daganat kiterjedtsége miatt a beteget nem lehet műteni, a műtétet megelőzheti egy kemoterápiás kezelés (ún. neoadjuváns kemoterápia), melynek célja a daganat megkisebbítése. A szövettan eredménye szabja meg azt is, hogy a műtét után milyen további kezeléseket kell tervezni. Áttétek, érbetörés, nagyméretű daganat esetén javasolt a kemoterápia. Sugárkezelésre ún. adjuváns terápiaként kerül sor, amelynek elsődleges célja a műtétet körülvevő területen történő kiújulás megelőzése. Az emlőrák kezelésében alkalmazott hormonterápia csak azoknál hatékony, akiknek daganatsejtjei ösztrogén- és/vagy progeszteronreceptort tartalmaznak (azaz receptor-pozitívak). Receptor hiányában ugyanis a hormon nem tudja hatását kifejteni. A kezelést - bár olykor magában is lehet hatékony - sokszor a kemoterápia kiegészítéseként (vagy azután) adják. Az emlőrák kezelésénél az utóbbi évektől kezdve alkalmaznak egy immunterápiás szert.

Megelőzési és szűrési lehetőségek

Hogyan harcolhat eredményesen az emlőrák ellen? Életmódbeli (elsődleges prevenciós) tanácsokként a következőket érdemes megfontolni: figyeljen oda étkezésére, kerülje a zsírban gazdag ételeket (az elhízást) és az alkoholt, sportoljon! Ezek betartása számos nagy tanulmány eredményei szerint csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát. Az emlőrák esetében azonban a másodlagos prevención, azaz a szűrővizsgálatokon van a hangsúly. Ennek első eleme az emlők havonkénti önvizsgálata, ami 20 éves kortól ajánlott. Rendkívül fontos a vizsgálat elvégzése olyan családoknál, ahol a női ágon (nagymama, édesanya, testvér) a betegség már korábban jelen volt. Az emlőönvizsgálatot lehetőleg a menstruációs periódust követően végezze el, amikor a mell nem érzékeny vagy duzzadt (a menstruáció lezajlását követő hét vége a célszerű időpont, amikor az emlő a legpuhább és a legkönnyebben áttapintható). Ha a menstruáció nem rendszeres, akkor vizsgálja melleit minden hónapban lehetőleg ugyanazon a napon. A menstruáció elmaradását követően, a változó korban is minden hónapban egyszer, egy meghatározott napon történjék az önvizsgálat.

Ha valami rendellenességet tapasztal (csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban, a mell formájának megváltozása, váladékozás a mellbimbóból, a mellbimbó tartós behúzódása vagy az emlő bőrének megváltozása), keresse fel orvosát. A legtöbb esetben a talált elváltozás vagy emlőcsomó nem rákos eredetű, de megnyugodni csak pontos szakorvosi vizsgálat után szabad.

Az emlők rendszeres önvizsgálata esetén sem nélkülözhető azonban azok orvossal történő időszakos átvizsgáltatása. Az Amerikai Rák Társaság ajánlása szerint 20 és 40 éves életkor között ezt legalább 3 évenként egyszer, 40 év fölött pedig évenként el kell végeztetni. Ezek az ajánlások olyan nőkre vonatkoznak, akiknél semmiféle olyan tényező nem áll fenn, amely miatt ők emlőrák kialakulása szempontjából a magas kockázatú csoportba tartoznának. Egyénileg már 20 éves kortól ajánlható, hogy évente egyszer szakorvos vizsgálja meg a melleket. Ezt célszerű a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat keretében elvégezni.
Az emlőszűrés általánosan elfogadott módja a mammográfia. A mammográfia a nem tapintható, azaz a kisebb daganatok észlelésére is alkalmas, a korábban megkezdett kezelés pedig magasabb gyógyulási arányt eredményez.

A Népegészségügyi Program lehetővé tette az emlőszűrő vizsgálatok országos méretű megszervezését. A szűrővizsgálatok keretén belül a 45 és 65 év közötti nők kétévente névre szóló meghívót kapnak postán, pontosan megjelölve, mikor kell megjelenniük. A mammográfiás szűrővizsgálat a lakosság számára teljesen ingyenes, s a legutóbbi előzetes adatok szerint a részvételi arány már elérte a 60%-ot.

Azon nők esetében, akiknél a család anyai ágon érintett a betegségben, a szűrés még fontosabb! Akinél a családon belül a közvetlen felmenőnél (az anyánál) vagy oldalágon (pl. a lánytestvérnél) emlőrák fordult elő, ajánlott a mammográfiás alapfelvételt előbb (tehát 45 éves kor előtt) elvégezni (5-10 évvel korábban, mint ahány éves korban a rokon daganatát diagnosztizálták).

Mammográfiát legkorábban általában 30 éves korban végeznek, akkor is, ha már volt családi előfordulás. 45 éves korig a szakma ajánlása szerint 3 évente kell elvégezni. A szakma 50 éves kor felett évente javasolja a mammográfiát minden nőnek. Panasz esetén bármikor elvégzik a vizsgálatot két szűrési időpont között is.

[Forrás: www.daganatok.hu]