Úgy tűnik, mintha néha a demencia szót használnák Alzheimer-kór helyett. Ugyanazt jelenti a két szó?

A demencia szót több különböző agyi rendellenesség leírására használjuk, amely általában a memória folyamatos, súlyos hanyatlásával jár. Az Alzheimer-kór a demencia egy típusa. Sok más típus is létezik; a könyv a leggyakoribbakat írja le. Az Alzheimer- kór a demencia leggyakoribb fajtája; az esetek 50%-áért felel, és az esetek további 20%-ában egy másik demenciatípussal együtt fordul elő.
Az Alzheimer-kórban (és más típusú demenciában) szenvedő betegek fokozatosan elvesztik a térbeli tájékozódóképességüket és időérzékelésüket. A fő tünet az, hogy elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, bár a régmúlt eseményeire egy darabig még teljesen tisztán emlékezhetnek. A betegség előrehaladtával a betegek többé már nem lesznek tudatában saját állapotuknak, bár ennek ellenére szorongók, lehangoltak lehetnek. A mindennapi feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) ellátása egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, és néha komoly viselkedészavarok léphetnek fel náluk. Megváltozhat magatartásuk és személyiségük is (pl. zárkózottság, közömbösség, kritikátlanság, makacsság, gyanakvás, káromkodás, nyugtalanság, agresszivitás, érzelmi sivárság és a segítség elutasítása tapasztalható). Sokuknál észlelhetők téveszmék, mint pl. üldözéses, féltékenységi vagy lopásos téveszme. A betegek alvás-ébrenlét ciklusa is változhat. Az éjszakai aktivitásuk miatt gyakorivá válhatnak az éjszakai bolyongások/elkóborolások.

Legtöbbjüknek végül 24 órás felügyeletre lesz szüksége. A kór hosszú évekig (5-10 év) elhúzódhat, és általában nem okoz közvetlenül halált. A beteg leggyakrabban évekig szenved Alzheimer-kórban, mielőtt elhunyna más betegségben. Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség. A szeretett szülőnk, házastársunk, gyermekünk, barátunk és ismerősünk a szemünk láttára hónapról hónapra, évről évre fokozatosan hanyatlik szellemileg, és veszíti el mindazokat a magasabbrendű agyi működéseket, amelyektől emberek vagyunk.

Ki kaphat Alzheimer-kórt?

Az Alzheimer-kór fiatalabb korosztályokban ritka, azonban minél idősebb korosztályt vizsgálunk, annál gyakoribbá válik. Már 30 éveseket is érinthet a betegség, de ez nem gyakori. 65 éves korig minden 1000 emberből csak egynél fejlődik ki az Alzheimer- kór. Idősebb korban a betegség gyakoribbá válik, 65 éves kor fölött százból körülbelül három embert érint. 80 éves kor fölött ez az arány már 10-15 a százból.
Hazánkban jelenleg mintegy körülbelül 160 000 ember szenved Alzheimer-kórban. Ez a szám folyamatosan növekszik. A növekedés oka részben lehet a korai diagnózis, nagyrészt azonban az, hogy többen érik meg azt a kort, amikor az Alzheimer-kór kockázata már meglehetősen magas.

Öröklődik az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór néha öröklődik, de nem gyakran. A betegség egy ritka formája, amely általában fiatalabb korban alakul ki, bizonyítottan örökletes, és egy génnel adódik át a következő generációnak. Ezekben a ritka esetekben a közeli családtagoknak (testvérek, gyerekek) 50% esélyük van arra, hogy bennük is kialakuljon a betegség.
A legtöbb Alzheimer-kóros eset nem az a fajta, amelyiket egy génnel örököltünk. Amenynyiben egy családtag a nem örökletes változatban szenved, a közeli rokonok esélye a betegség esetleges kifejlődésére körülbelül háromszor magasabb, mint azoknak, akiknek a családjában nem fordult elő a betegség. Úgy tartják, hogy ilyen esetekben a gének hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, de nem okozzák azt közvetlenül.

Mennyit tudunk az Alzheimer-kór lehetséges okairól?

Bár ez jelenleg fontos kutatási terület, még sok mindent nem tudunk arról, hogy miért alakul ki az Alzheimer-kór. Tudjuk, hogy az Alzheimer-kór idősebb korban egyre gyakoribbá válik, de nem tudjuk, mely faktorok indítják el a betegek agyában található jellegzetes elváltozásokat. Tudjuk, hogy ezen elváltozások kapcsolatban vannak az öregedéssel, de azt is tudjuk, hogy nem részei annak. Egyes esetekben ezek az elváltozások viszonylag fiatal korban jelentkeznek.

Úgy gondoljuk, a legtöbb eset kialakulásában a gének is szerepet játszanak. Nagyon ritka esetekben egy hibás gén a betegség kiváltó oka. Az általános vélekedés szerint a gének az esetek nagyobb részében csupán a betegségre való fogékonysághoz járulnak hozzá. Úgy tűnik, hogy legalábbis bizonyos esetekben környezeti hatások is szükségesek a betegség kialakulásához.
Az Alzheimer-kór biztosan nem fertőző. Bár a betegséget időnként egy stresszes, aggodalommal teli időszak után ismerik fel, a kutatók véleménye szerint nem ezek az érzelmek idézik elő a betegséget. Egyes feltételezések szerint hormonhiány vagy bizonyos táplálkozási szokások is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, de ezeket a feltételezéseket a legtöbb orvos elutasítja. Szintén nem elfogadott az a feltevés, miszerint az élelmiszerekben jelen lévő alumínium lehet a kiváltó ok. Elképzelhető azonban, hogy egy korábbi fejsérülés növeli az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát.

Mit tehetek, hogy ne legyek Alzheimer- kóros? Segít, ha szellemileg aktív maradok?

Erre a kérdésre az egyszerű válasz az, hogy senki nem tudja biztosan. Nemrégiben egyes kutatások kimutatták, hogy az átlagnál intelligensebb emberek idősebb korukban kisebb valószínűséggel lesznek demensek, és azon belül Alzheimer-kórosak. Ennek pontos okait ugyanakkor még nem ismerjük. Egy lehetséges magyarázat az, hogy minél többet használjuk az agyunkat, az annál jobban tudja ellensúlyozni a demencia okozta szellemi hanyatlást, az ilyen agynak nagyobbak a tartalékai. Úgyhogy valószínűleg az a legjobb, ha minél tovább maradunk szellemileg aktívak. Egyre jobban megerősödik az a feltevés, hogy a demenciának bizonyos érrendszeri elváltozásokhoz lehet köze, és hogy az egészséges életvitel, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás, valamint a dohányzás mellőzése segíthet megakadályozni ezeket az elváltozásokat.

Egyesek szerint naponta egy pohár vörösbor is kedvezően hat az erekre. A tudósok jelenleg azt vizsgálják, hogy az E-vitamin, az ösztrogén és más vegyületek megakadályozhatják-e a demencia kialakulását.

Részlet a SpringMed kiadó könyvéből.