Joggal várja el mindenki, hogy a természettudományok és az orvostudomány
hihetetlen fejlődésével az összes rosszindulatú daganatos betegséget meg tudja
gyógyítani. Sajnos ma még a daganatokról viszonylag keveset tudunk, és csak
az időben felismerteket vagyunk képesek tökéletesen meggyógyítani. A tumor (daganat)
a szó szoros értelmében térfogat-megnagyobbodást jelent. A gyulladás által létrejött
megnagyobbodás is tumor, a szó szűkebb értelmében azonban, ha a tumor kifejezést
használjuk, mindig daganatos megbetegedést értünk alatta.
A rosszindulatú daganat lényege, hogy sejtburjánzás, úgynevezett
neoplazma jön létre. Ez olyan szövetszaporulat, amely nem követi az egészséges szervezet
sejtjeinek növekedését és szaporodási szabályait. Így kóros sejthalmaz jön létre,
amely bizonyos nagyság elérése után kifekélyesedik és szétesik. A daganat a
szervezet maradandóan megváltozott sejtjeiből felépülő kóros szövetburjánzás,
amelynek növekedése a kiváltó ok megszűnése után is, állandóan, a gazdaszervezet
haláláig folytatódik. A tudomány mai állása szerint ennek feltehetően egy információzavar
az oka: az immunrendszer nem tudja felismerni a kóros sejteket, és ezért nem
tud ellenük védekezni. A daganat kialakulásában fontos szerepet játszik a szervezet
ellenálló képességének csökkenése, a különböző vegyi és fizikai ártalmak, amelyeket
főleg a környezetszennyezés, a kemikáliák túlzott használata okoz. A daganatos
megbetegedéseket három nagy csoportra oszthatjuk: úgymint jó- és rosszindulatúakra
és félig rosszindulatúakra.
A jóindulatú daganatok rendkívül lassan növekednek, eltávolítás
után nem újulnak ki, és sohasem adnak áttétet.
A félig rosszindulatú daganat eltávolítása után kiújulhat, de áttétet nem ad,
s vannak olyan alapjában jóindulatú daganatok is, amelyek adnak ugyan áttétet,
de igen lassan fejlődnek.
Rosszindulatú daganatoknak nevezzük azokat, amelyeket ha nem távolítanak el
időben, előbb vagy utóbb a beteg halálához vezetnek.
Természetesen ez az osztályozás - mint minden hasonló - sok
hibát rejt, mert a határok nem élesek. Léteznek olyan félig rosszindulatú daganatok
is, amelyek eleinte jóindulatúak, a későbbiek során azonban rosszindulatúakká
válnak. A jóindulatú daganat csak akkor okozhat halált, ha sohasem távolítják
el, mert életfontosságú szervet vagy szerveket nyom, mely által azok működésképtelenné
válnak.
A rosszindulatú daganat még eltávolítás után is újra megjelenhet
(recidivál) és - a vér és a nyirok közvetítésével zajló szóródás útján - áttétet ad. Ennek sejtjeiben a túlságosan gyors osztódás következtében atípusos sejtek alakulnak ki. Ezek a sejtek különböző utakon eljuthatnak a szervezet legkülönbözőbb helyeire, ott megtapadnak, növekednek, és létrejön az áttét. Az áttétek a véráram és a nyirokkeringés útján a szervezet legtávolabbi részeibe
is eljutnak. Az először kialakuló daganatot nevezzük elsődleges (primer) daganatnak,
míg a következményes daganatot másodlagos daganatnak. A tumor kialakulásáról
számtalan elmélet született már, és születik napjainkban is. Amennyiben a kialakulását
pontosan ismernénk, úgy a gyógyítása már ma is megoldott lenne.
dr. Benkő András
