Élettanilag a nyelőcsövön három szűkebb
szakasz található: a bemenetben, a középső harmadban, ahol a nyelőcső a bal
főhörgőt keresztezi, végül a gyomorba szájadzás előtt, amikor áthalad a mellkast
a hasüregtől elválasztó rekeszen.
A nyelőcső kóros körülmények között is szűkebb lehet. Ezt okozhatja
marószer véletlen vagy szándékos lenyelése, daganat és más, elsősorban idegrendszeri
megbetegedések. Nem minden idegen test akad el a nyelőcsőben. Például az apró
acélgolyó akadály nélkül végighalad a bélrendszeren, nem igényel beavatkozást,
és útja jól követhető röntgennel. Aztán előfordulnak csak átmenetileg elakadó
idegen testek. Ezeket is a lehető leggyorsabban el kell a nyelőcsőből, vagy
ha szükséges, a gyomorból távolítani, mert bennmaradásuk komoly veszélyt jelenthet.
Ilyen tárgy például a gombakkumulátor. Ezért (is) rendkívül fontos a kórelőzmény
aprólékos és pontos felvétele.
Az idegen testek lehetnek hegyesek, (rajzszög, tű), élesek (protézis
darabja, csirke mellcsontja), gömbölyűek (barackmag, csirke zúzája), pénzérmék,
de lehetnek szabálytalan alakúak is. Az alakjukon kívül igen fontos az idegen
testek anyaga: fém (alumínium, réz), műanyag, és lehetnek szerves anyagból (csont
vagy az említett csirkezúza). Az idegen test anyagának a kórismézésben is nagy
a jelentősége: a fémek a röntgenvizsgálatkor "árnyékot" adnak, tehát
láthatók, bár az alumínium csak bizonyos vastagság felett mutat röntgenjelet.
Az árnyékot nem adó idegen testeket röntgensugarat "fogó" folyékony,
például a barackmagot körülvevő kontrasztanyag lenyeletésével tehetjük láthatóvá.
Az okozott tünetek függenek a megakadás helyétől: tompa vagy erősebb mellkasi
fájdalom, nyelésképtelenség (ebben a nyelőcső reflexes összeszorulásának is
szerepe van), nyálzás.
Néha a nyelőcsőben megakadt nagyobb idegen test légzési zavarokat
is okozhat. Ennek az a magyarázata, hogy a nyelőcsőben lévő idegen test hátulról
nyomhatja a közvetlenül előtte fekvő légcső hátsó puha falát, amely így összeszűkülhet.
A nyelőcsőben lévő idegen testek alakja eltávolíthatóságuk szempontjából fontos:
egy pénzérmét viszonylag egyszerű fogóval kiszedni, míg egy rajzszög vagy egy
nyitva lenyelt biztosítótű kivételéhez, nem szólva most a börtönbeli rabok speciálisan
lenyelés céljára drótból készült "műtárgyairól", különleges műszerpark
és igen nagy gyakorlat szükséges. Az eltávolítás időigényes, negyed-félórába,
esetleg még több időbe telik. A páciens mozdulatlansága is alapkövetelmény,
ezért nélkülözhetetlen az altatás. Emiatt nem lehet eltekinteni az előzetes
laboratóriumi és röntgenvizsgálatoktól, és persze a kórházi körülményektől sem:
altató, műtőszemélyzet, nagy tapasztalatú gégész és jó műszerpark szükséges.
Hegyes, éles idegen testek eltávolítása kapcsán a nyelőcső fala a leggondosabb
és leggyakorlottabb kézzel történő beavatkozás során is megsérülhet. Ezért a
beavatkozás után a megfelelő röntgen-kontrasztanyaggal történő röntgenvizsgálat
és kórházi megfigyelés indokolt. Budapestről és az agglomeráció területéről
a gyermekbetegeket az e célra rendszeresített ügyeletet adó gyermekkórházakba,
felnőtt betegeket pedig az ügyeletes gégészeti osztályokra kell irányítani.
Dr. Votisky Péter
Fül-orr-gégész
2007-02-10 09:00:00