A hurut egyenlő a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, főleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgők nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen ősszel és télen fordul elő e betegség?

A felső légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezőbb a nedves, nyirkos idő, a 0-5 °C-ig terjedő hőmérséklet.

Ősz végére csökken a szervezetben a vitaminok - főleg a C-vitamin - mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezők összeadódása vezet a meghűléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz időben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertőzéssel terjed, több ember között a zárt térben könnyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezőképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen - hideg - esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

A felső légúti huruthoz társulhat hányinger, hányás, étvágytalanság is, mivel a gyulladás a gyomor és a bél nyálkahártyájára is ráterjedhet.

Szerencsére a megfázás többnyire enyhe lefolyású, mire orvoshoz menne a beteg, már meg is gyógyul.

Miután az esetek többségét vírusfertőzés okozza, a kezelése tüneti. Lázcsillapítás, köptető, fájdalomcsillapító, toroköblögető használata javasolt. Amennyiben pedig súlyosabb vagy nem gyógyul meg pár nap alatt, úgy forduljon orvoshoz.

Magas láz esetén fontos a lázcsillapítás, ám amennyiben csak hőemelkedésünk van, ne vegyünk be lázcsillapítót, mert a szervezet immunrendszere hatásosabban működik ezen a magasabb testhőmérsékleten.

Igyunk bőven folyadékot, lehetőleg rostban gazdag, C-vitaminnal dúsított üdítőitalt, teát. Igen jó hatású a C-vitaminban gazdag csipkebogyó-, hársfa-, bodzavirág-, mentatea. A megfázás elleni gyógyteakeverékek gazdag választéka kapható

a gyógyszertárakban és a gyógynövényeket árusító üzletekben. Száraz köhögés esetén köhögéscsillapítót, bő köpet esetén pedig köptetőt használjunk, ezek vény nélkül is kaphatók a gyógyszertárakban. Ezeken kívül igyunk szénsavmentes ásványvizet, mert vírusfertőzés esetén fokozódik a szervezet ásványianyag-igénye is.

Antibiotikumot magunktól ne szedjünk, mert a vírusokra hatástalanok. Elvileg nem is lehetne otthon antibiotikumunk, mert vény nélkül nem kapható, a korábban felírtat pedig annak idején el kellett volna fogyasztanunk.

A nem elegendő ideig szedett antibiotikum pedig a lehető legkevésbé kívánatos antibiotikum: a túl hamar befejezett gyógyszerezés ugyanis a baktériumokat rezisztenssé, ellenállóvá teszi a hatóanyaggal szemben...

Sajnos teljes biztonsággal nem tudjuk elkerülni a megfázást, de tegyünk meg mindent, ami rajtunk múlik.

A meghűlést megelőzendő együnk minél több C-vitaminban gazdag gyümölcsöt, könnyen emészthető, káliumban, magnéziumban gazdag ételeket – például a burgonya gazdag káliumban is és magnéziumban is.

A befőttek a gyümölcsökhöz hasonlóan nagy mennyiségű káliumot és magnéziumot tartalmaznak. Betegség esetén ne erőltessük az evést: az természetes, hogy a beteg étvágytalan, mivel a szervezete tudja, hogy energiáját a gyógyulásra kell fordítania. Az emésztés – főleg a nehéz ételeké – pedig energiát igényel.

Öltözzünk az időjárásnak megfelelően, használjunk sapkát, meleg, valóban jól takaró nyaksálat, vízhatlan meleg cipőt és vigyünk magunkkal esernyőt is, ha kell.

Kerüljük a zsúfolt helyiségeket és a tömeget.

Tartsuk távol magunkat a megfázottól, főleg a köhögő, prüszkölő emberektől.

Ha pedig megfáztunk, náthásak vagyunk és köhögünk, ne köhögjünk, ne prüszköljünk senkire, legyen nálunk mindig zsebkendő, és használjuk is.

Szellőztessünk naponta többször, tartózkodjunk lehetőleg minél többet a szabadban.

Jó, ha ilyenkor naponta egy C-vitamin-, valamint magnéziumtartalmú készítményt is fogyasztunk.

Amennyiben panaszaink pár nap alatt nem csökkennek vagy romlanak, forduljunk orvoshoz, mert feltehetőleg bakteriális felülfertőzés történt. Ekkor jön el az ideje az antibiotikumoknak.

A megfázás általában egy enyhe lefolyású, tömegesen elforduló megbetegedés, de súlyosabb szövődményekhez is vezethet, ezért nem árt az odafigyelés.

dr. Benkő András