Az idegrendszer szállítja azt az idegingerületet, amely hatására a célba vett, összehúzódásra késztetett izomrostban - bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül - létrejön annak megrövidülése. Az ingerületátvitelhez nátrium-, az izomműködéshez kalcium- és magnézium-ionokra van szükség. Nem hiányozhat természetesen az oxigén és a különböző tápanyag (energiaforrás) sem, amihez fontos a jó vérkeringés is. Ha ezek mennyisége megváltozik, vagy a normális arány felborul, kialakul az izomgörcs (is). A fenti "hozzávalók" bármelyikének hiánya megzavarhatja a normális izomműködést.

Nátrium általában van elegendő a szervezetben (néha még túl sok is: magas vérnyomást okozhat!), a kalcium és a magnézium azonban gyakran alacsony, és a vérkeringés, ezzel az oxigénellátás is hagyhat kívánnivalókat maga után.

A lábikragörcsök közül a legártalmatlanabb a sportolás közben, amúgy egészségeseknél jelentkező fájdalom. Vigyázat, mély vízben ez is veszélyes lehet! Ilyenkor a fokozottan igénybe vett izomba nem jut elegendő vér, és ott helyileg oxigénhiány lép fel, ami fokozza az izomzat és az idegrendszer ingerlékenységét. Azaz létrejön a görcs, az izom összerándul, és nem ernyed el. Olykor az összehúzódott izomszakaszon fájdalmas csomó is tapintható, s az érzés kellemetlen, néha elviselhetetlenül fájdalmas. Gyors segítség az izom nyújtása. Ez a vádli görcsénél a talp felfelé feszítését és a térd nyújtását jelenti. A megnyújtott izom kevésbé fáj, és jobb lesz a vérkeringése, így gyors javulást lehet elérni. Ilyenkor, ha egy időre felfüggesztjük a sportot, rendeződik a keringés és elmúlik a panasz.

Ha nem sport közben, hanem például éjszaka, álmunkban jelentkezik a lábikra görcse, azt már nem tudjuk testmozgással megmagyarázni. Ilyenkor sokszor nincs egyensúlyban a szervezet ásványianyag-háztartása. Hiányozhat az izom működéséhez szükséges kalcium, még gyakrabban a magnézium. Ennek kivizsgálása és a terápia megbeszélése orvosi feladat. Addig is segíthet a lábfej kefével, erős szivaccsal végzett rendszeres, napi masszírozása, napközben pedig a testmozgás. Makacs esetben jó szolgálatot tehetnek a bőrbe masszírozható fájdalomcsillapító kenőcsök.

Előfordul, hogy megijedünk valamitől vagy szorongunk, és hirtelen testmozgás nélkül is gyorsabban kezdjük venni a levegőt, mint kellene. Ilyenkor a gyors lihegéssel túl sok széndioxidot lélegzünk ki, s ez biokémiai folyamatokat indít el: a vér lúgosabb lesz a kelleténél, ami zsibbadást, izomgörcsöket okozhat. Ártalmatlan jelenség, a légzés megnyugvására magától javul. (Pszichológussal is érdemes konzultálni, mitől vagyunk fokozottabban érzékenyek, idegesek).

Fiatal felnőtt korban ritkábban, később egyre gyakrabban húzódhat meg a lábikragörcs mögött valódi betegség. Korunk átka, az érelmeszesedés következtében a lábszár nagy erei annyira összeszűkülhetnek, hogy csak korlátozott ideig tudnak oxigént szállítani az izmokhoz. Ennek következtében mindig korábban, egy adott távolság megtétele (pl. 100 méter) után nyilall belénk a fájdalom. A távolság az érszűkülettől függ, és jól jelzi a betegség súlyosságát, javulását vagy romlását. Ha ilyen tünetet észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz!

Cukorbetegek esetében a magas vércukorszint károsítja a perifériás idegeket, ez is okozhat izomfájdalmat. Mivel a görcs kóros vércukorszintet, esetleg elégtelen beállítást vagy gyógyszerelést jelezhet, kivizsgálása orvosi feladat.

dr. Kállay Krisztián