Használjuk ki az idős kor örömeit!

2007-03-07 13:05:13    

Aki nőtlen, hajadon volt mindig, nemrég megözvegyült, vagy netán sokévi házasság után elvált, és nem talált új párra - nyomasztóan nehezedik rá a magány. És ilyenkor - a kor és az eltelt évek számának figyelembevételével - sokan azt mondjuk magunknak: vége az aktív életnek, és nem fogunk szeretni sem többé senkit… Pedig a pszichológusok szerint nem szabad így fontolgatni mindazt, ami az ötvenes, hatvanas életévek után reánk vár.

Józanodjunk ki! Nincs szabály a szerelemben, és még kevésbé van korhatár. Nyugdíjas korunkban is megtalálhatjuk a boldogságot! Egyik barátunk bejelenti, hogy újból megházasodik, 65. születésnapján? Vajon miért döbbennünk meg annyira az ilyesmitől? Pedig tudjuk, a szerelemnek nincs kora… Jogunk van élvezni az életet akkor is, ha már jóval túl vagyunk a delelőjén. Hagyjunk fel az olyan ósdi előítéletekkel, mint "ez már nem való a te korodban", és harcra fel! Ahhoz, hogy meggyőzzük magunkat e tekintetben, elég, ha csak körülnézünk, és látjuk, hogy szép számmal találtak egymásra párok nyugdíjas korukban is. És különösen nem szabad magunkba zárkóznunk az élet egyéb területén sem!

Gondoljunk magunkra!

Napjainkban, az élettartam meghosszabbodásával több idő áll előttünk a munkával töltött évek elmúltával, mint nagyanyáink korában. Idő ez arra, hogy kedvenc foglalatosságunknak szenteljük magunkat, netán szenvedélyünknek áldozzunk, utazzunk, baráti és szerelmi kapcsolatokat kössünk vagy randevúkra járjunk. Nem kérdéses tehát, hogy ne hagyjuk magunkat "elhervadni". Ellenkezőleg: profitáljunk a felszabaduló időnkből, élettapasztalatunkból és szabadságunkból, hogy aktív életet éljünk a fiatalság elmúltával is.

Minél régebben távoztak a gyerekek a szülői házból, annál nagyobbak már az unokák. Így végre gondolhatunk magunkra is! Míg egyesek kilépnek szülői szerepkörükből, hogy titkon újra szerelmesek legyenek, mások nagyot váltanak, és kihasználva, hogy gyermekeik már megházasodtak - válni készülnek. Megtalálják az új szerelmet, amire sokszor már oly régóta vártak…

Másféle öröm

Igen, de mikor és hol találkozhatunk életünk új párjával, ha már túl vagyunk egy bizonyos koron? Például utazáskor, nyaralás alatt vagy az érettebb korúak, nyugdíjasok klubjában… Aztán már csak rajtunk áll, hogy kapcsolatot létesítsünk. Sok idős ember keresi mindenekelőtt a megértést, a figyelmet és az együttérzést a párkapcsolatban, de nemcsak azt: 70 éves korban pl. tízből hat nő és hét férfi továbbra is folytatja a szerelmet. Ennek öröme természetesen már eltér a korábbiakétól, és a kissé korosabb szerelmesek több gyengédséget, kényeztetést igényelnek.

A "késői" szerelmi történetek gyakran ellentmondó véleményeket váltanak ki a családon belül, és az idős személyek szerelmi élete is tabu-téma még mindig: a gyermekek nem ismerik el szüleik életének ezt a rejtett szögletét. A súrlódások ellenére azonban mindennek az lesz a vége, hogy gyermekeink elfogadják, hogy új életet akarunk kezdeni, még akár 70 évesen is. Mi lehet annál normálisabb törekvés, hogy szerelemmel, szeretettel és figyelemmel óhajtjuk körülvenni magunkat?

Profitáljunk a szabadidőből… és a tapasztalatokból!

Az igaz, hogy az idősek egészsége törékenyebbé válik, megjelenik a betegség, a fáradékonyság - de ez nem azt jelenti, hogy elhagyják magukat és lemondjanak a boldogságról. Ha a késői szerelem bontogatja szárnyát, az újjászületést, az ifjúság visszatérését hozza. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az időskor előnye a mögöttünk álló évek tapasztalata és az érett gondolkodás. Mert megtörténhet, hogy jön egy olyan személy, akivel jó megöregedni…

Kilábalás a magányból

A nyugdíjas kor, az özvegység, vagy csak egyszerűen az évek múlása egyesek számára egyet jelent a társadalmi élettől való kényszerű visszavonulással, elkerülhetetlen tétlenséggel, és minden olyan tevékenység befejeződésével, amit eddig végzett. Meglehetősen gyakran mindez együtt jár a teljes magányossággal. Hogyan lehet kikerülni ebből az elszigeteltségből? Nem árt néhány jó tanácsot megfogadni, hogy ne zárkózzunk el a világ elől.

Olykor nehéz fenntartani a kapcsolatot a családdal és a társadalommal is. Állandósul az egyedüllét, amelynek társául szegődik a folytonos hiányérzet és a szomorúság. A nyugdíjazással, az özvegységgel, az öregedéssel együtt járó változásoknak különösen nem szabad megakadályozniuk a szociális és családi kapcsolatok ápolását, a szórakozást, a kimozdulást otthonról. Másképp kell élni, de úgy, mint azelőtt. Maradjunk tehát aktívak!

Az öregedés és elszigetelődés legjobb ellenszere a korábbi életminőség megőrzése, ami lehetővé teszi a kielégítő fizikai és lelki egyensúly fenntartását. A fizikai és szellemi aktivitás megelőző módszerként is alkalmazható. A nyugdíjba vonulás egyébként alkalmat ad arra, hogy addigi zűrzavaros, rohanó életvitelünket kiegyensúlyozottá tegyük, jobban figyeljünk az egészségünkre és kedvünk szerint való tevékenységeknek szenteljünk időt. Lehetséges jó formában maradni!

Helyet hagyni a családnak

Ha nem nagy a földrajzi távolság a gyerekek és a szülők lakóhelye közt, mindenkinek javasolni lehet az unokákkal való foglalatosságot egyszer vagy többször hetente, és a vakáció alatt is, ha mód van rá, tanácsos "elvállalni" őket. A közös programok szervezése csak erősíti az unoka-nagyszülő közti kapcsolatokat, és felejthetetlen emlékek forrása lesz. Mindez ugyanolyan fontos a fiatalnak, mint az idős embernek. Természetesen nincs szükség túlságosan bonyolult vagy költséges programokra, sokszor megteszi a tudás átadása is (sütés-főzés, ház körüli szakmunkák, kézimunkázás stb.). A gyermekek életének megszervezésében foglaljanak el fontos helyet a nagyszülők! Ők pedig segítsék a szülőket is elfoglalt életük könnyebbé tételében - gondoljanak csak arra, hogy is volt mindez az ő korukban...

Tanulni és szociális életet élni

Az energia és a dinamizmus megőrzéséhez tanácsos mindig valami újat tanulni és találkozni barátokkal, ismerősökkel. Mindenfelé vannak például nyugdíjas klubok, kulturális központok, melyek lehetővé teszik az idősek számára, hogy kimozduljanak otthonról, ne éljenek elszigeteltségben, és a kulturális programok mellett beszélgetésbe elegyedjenek másokkal, kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák örömüket-bánatukat. A klubokban lehet kártyázni, sakkozni, az idős korúak igényeire szabott sporttevékenységet folytatni, és utazásokon részt venni - mindenütt jó alkalom kínálkozik a magány elűzésére. Nagyon ajánlott különböző tanfolyamokra beiratkozni, szakkörökbe járni (nyelvi kurzus, kézimunka- vagy irodalmi szakkör), ami a tanulás esetleg rég elfeledett örömét hozza.

A szerelemben nincs korhatár!

Egy társadalomban, amely bálványozza a fiatalokat, boldog szexuális életet élni egy bizonyos koron túl kockázatos vállalkozásnak tűnik. De miért kellene hagyni, hogy eluralkodjon az idősebb korúakon a szexuális élet teljes hanyatlásától való félelem? Szembe kell szállni az előítélettel, mely szerint az idős kornak távol kell maradnia a testi örömöktől.

Szerethetünk-e életünk végéig? Az idősek szerelmi életének kérdése napjainkban új viselkedési formákat hoz, és szélesebb perspektívákat nyit, mint ahogyan az a múltban volt. "Életünk harmadik nagy korszakában új távlatokat nyit a szerelem számára az a tény, hogy a nők túl vannak a termékenység korán. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a férfiak és nők - ebben a felszabadult helyzetben - nem akarnak lemondani a szexuális életről, még jóval idősebb korukban sem. Ennél a generációnál a szexuális szabadság az önazonosság egy elemét alkotja, melyre súlyt kell helyezni." - állítja Gérars Ribes professzor, a Lyoni Egyetem pszichológiai fakultásának vezetője. Szerinte szakmai téren az aktív munkától való visszavonulás nem járhat együtt a szextől való tartózkodással. Hiszen az ötvenes életévek gyakran az addigi kötöttségektől való megszabadulást jelentik a legtöbb ember életében: a gyerekek kiröpülnek a családi fészekből, a szülőknek pedig sokkal több a szabadidejük. Ideális pillanat az egyén személyes kiteljesedésének megvalósítására - állítja a szakember. Fütyülve a régi szólamokra, a jelenkor társadalmának idős korú tagjai felrúgni látszanak a szexualitás lehetőségének számukra korábban megszabott korlátait. Jó egészségben élni és szeretni idős korban is - ez lehetne ennek a generációnak a jelmondata.

A XXI. században az időskori párkapcsolatot már nem szabad úgy megélni, mint évszázadokkal ezelőtt. A francia pszichológus úgy véli, hogy ez a forradalom két szakaszban ment végbe: először, amikor már nem tartották szégyenletesnek az idősebb nők szexuális kapcsolatát, és megszűnt a 60-as életévek körül kialakult "nagymamás" kép róluk; másodszor pedig akkor, amikor az erekciót segítő gyógyszerek megjelenésével és a korszerű orvosi kezeléseknek köszönhetően a férfiaknak nem kellett már folytonosan a kudarctól rettegniük. De ha a nyugdíjas kor újfajta párkapcsolat kiteljesedését is jelentheti, az egyes esetekben a megromlott kapcsolat bevallását, megszokott rossztól való elszakadást, a válások számának növekedését is jelenti ennek a korosztálynak a körében. Ez az állítás statisztikai adatokkal is bizonyítható.

A végletek kerülendők!

De vigyázat, nem szabad az ellenkező végletbe esni! Természetesen a szexuális aktivitás az életkor előrehaladtával csökken, de Bergstrom-Walan és Nielson tudósok egyik fontos tanulmánya azt mutatja, hogy soha nem szűnik meg. Számos más vizsgálódásból is kitűnik, hogy a szexualitásnak van helye az idős korúak párkapcsolatában, bensőségessé teszi azt, de magától értetődően másképp, mint a fiatalok esetében. Manapság már "több" életet lehet élni, melyeknek egyike az ötvenes életévekkel kezdődik. Így az idősebb generáció szexuális aktivitását nem szabad mellékes tényezőnek tekinteni. Ribes professzor az idősebbek körében tapasztalt érdeklődés alapján úgy véli, hogy még a szexuális nevelés is javasolható lenne körükben. Hiszen az életkorral járó fizikai változások és az új erkölcsi felfogás diktátumai sokuk számára ismeretlenek - meg kell rá tanítani őket. Az oktatás formáját pedig ezen szempontok szerint kell kialakítani. A szakember tapasztalatai szerint pedig egyre több idős férfi veti alá magát orvosi kezelésnek, hogy folytatni tudja szexuális életét.

[Forrás: Galenus]

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!