Magyarország, ideértve a magyar származású tudósokat is, a viszonylag kis területe és lélekszámához viszonyítva a legtöbb hasznosított felfedezést és szabadalmat, találmányt adta a világnak (autóporlasztó, dinamó, villamos mozdony, nukleáris energia felszabadítása és hasznosítása, holográfia, a C-vitamin, gyógyszerkészítmények sokasága stb.).

Ez a felfelé ívelés az első világháborúval és azt követően a Monarchia szétesésével kezdett megtorpanni. Az 1945. év utáni orosz megszállással előbb pusztultak, majd a puha diktatúra keretei között ismét megjelentek a magyar civilizáció eredményei.

Napjainkban az új lehetőségek kihasználásával a világszínvonal felé igyekszik. Ez a folyamat jellemző nemcsak a gazdaság, a tudomány és a kultúra általános vonásaira, hanem majdnem minden, így egy nagyon speciális területen az ásvány- és gyógyvizek újraértékelése, hasznosítása vonatkozásában is. Sőt a folyamat itt nagyon is sarkítva jelentkezik.

Magyarország ásvány- és gyógyvizei mennyiségben és minőségben világviszonylatban is egyedülállók. Azok orvosilag is elismert kiváló hatásokkal rendelkeznek!

A kivételes jelenség magyarázatát az alábbiakban foglalom össze:

1. Hazánknak nemcsak a geológiai múltja, hanem jelene is kivételes és érdekes. Földünkön egyedülálló kéregszerkezettel rendelkezik.
A Kárpát-medence alatt a földkéreg ugyanis az átlagosnál vékonyabb. Mindössze 25 km-től 35 km-ig terjed. Szemben más országokéval, ahol ez 30-60 km.
A Földmagma hőhatása: erőteljesebben érvényesül, s a mélység növekedésel kilométerenként eléri az 50^oC emelkedést. Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon igen sok helyen, természetes úton is nagy tömegben fakadnak melegvizek (Hévíz, Budai hőforrások, Harkány, Eger, Mezőkövesd stb.). A néhány kilométer mélységű, ún. mélyfúrású kutakból pedig nemcsak meleg, hanem forró vizek, néha vízgőzök törnek fel.
Ezek a hévizek csak részben hasznosulnak, leginkább mint gyógyfürdők (Gyula, Hajdúszoboszló, Zalakaros stb.).
Növénytermesztésre (üvegházak), fűtésre (lakóházak) csak kis része értékesül.
Sajnos az energia-ellátásban (villamos energia termelés) eddig egyáltalán nem játszanak szerepet. A magyarországi, igen gazdag geotermikus energia tehát lényegében kihasználatlan.
A le nem zárt kutak, elfolyó vizek hőenergiája elszáll a levegőbe, az egyébként értékes sói szennyezik a vizeket és a talajt. Pedig felismert tény, hogy ezekre a vizekre törpe erőművek építhetők, úgy hogy a fáradt vizet visszapréselik a Föld mélyébe.
A Földmagma hőenergiája Magyarországon megcsapolható, valóságos “perpetuum mobile"-ként működő mini-erőművekben úgy, hogy környezetszennyezés egyáltalán nincs, ellentétben a szén- és atomerőművekkel.
Sok esetben lehetségessé válna a komplex hasznosítás lehetősége, melynek során előbb a víz hőhatását, mint energiát hasznosítjuk, majd mint ásvány- és gyógyvizet!

2. Hazai vizeink mikro- és makroelemekben általában gazdagok, ezért nemcsak mint egyszerű termális (20 ^oC hőmérsékletet meghaladó) vizek, hanem mint palackozott ásvány- és gyógyvizek is jelentősek. Külön említésre érdekes, hogy a vizek ásványisó tartalma biológiailag rendkívül értékes, melynek magyarázata a következő:
Magyarország jelenlegi területét a földtörténet sokmillió évein át körkörösen ívelő Kárpátok és az Alpok hegyvonulata megvédte a nagy tengerek és a világóceánok behatásaitól, az ásványi sókat kivonó, összemosó hullámaitól.
Itt egy sajátos, belső, az ún. “Pannon-tenger" keletkezett (kb. 15-20 millió évvel ezelőtt). Ez a tenger elválasztva világtengerektől egy elkülönült, a szárazfölddel szorosabb kölcsönhatásban álló, speciális életvilágot és az itteni hegyvidéki eredetű makro- és mikroelem világot teremtett meg, melyet üledékeiben néha rendkívül gazdagon és vastagon felhalmozott.
A Pannon-tenger ugyanis egy későbbi képződmény. A földkéreg zsugorodása következtében több mint 20 millió évvel ezelőtt előbb megjelenik Magyarország legnagyobb földkéreg-szerkezeti törésvonala a “Darnó", mely a Mátra aljától szlovákiai Gömörszepesi érchegységen át húzódik. E törésvonal mentén nemcsak vulkánok (Mátra), hanem mélyedések, üregek is keletkeztek. Később megjelentek a keresztirányú törésvonalak is, melyeknek irányát és tényét a Börzsöny és a Cserhát, mint vulkáni hegységek jelzik.
A fő és keresztirányú törések mentén létrejött hegységek ölelésében olyan helyi beltengerek, öblök szakadtak ki a Pannon-tengerből, amelyek a lepusztuló hegyekből származó ásványi sók és a tenger gazdag élővilágának, az alacsonyabb rendű állatoknak maradványait gyűjtötte össze, konzerválta üledékeiben a mai korszak számára. Ezeknek az üledékeknek a vastagsága is egyedülálló, sok helyen meghaladja az ezer métert.
A Mátra keletkezésekor dupla magasságú volt, meghaladta a kétezer métert.

Az ősi fő-törésvonalak mentén (Mátra) létrejött vulkáni kitörések miatt felszínre törő vas és kénből, a földtörténeti hosszú időben bekövetkezett tökéletes kénoxidáció és vas jelenlét miatt gyakran találkozunk a vasszulfát (vasgálic) megjelenésével, különösen a mátrai vizekben (Fe₂SO₄). Ilyen pl. a Klarissza forrás, és ilyen a Parádfürdői Állami Gyógyintézet által hasznosított "bányavíz" is. A törésvonalak mentén nemcsak vulkáni kitörések, hanem mélyedések is keletkeztek.

A Pannon-tengert megelőző időkben nemcsak ősi képződmények, hanem fiatalabbkori vulkánok, sőt szigetvulkánok (Dunántúl) is keletkeztek. Különösen a nyugati Mátra őrzi ennek nyomait a kénhidrogénes gyógyvizekben, amely a vas és kén első képződményéből, annak ércesedéséből, a piritből szabadul fel (FeS) a jelenlévő szénsav hatására (parádi, tari stb.) szénsavas, kénes gyógyvíz.

A vulkáni hegységek által elzárt beltengeri mélyedésekben teljesen eltérő jellegű ásványi sók jelennek meg már néhány kilométeren belül is. A bükkszéki Salvus gyógyvíz vasat és ként nem tartalmaz. Azonban mint nagykoncentrációjú tengeri eredetű gyógyvíz, sok szódabikarbónát és konyhasót tartalmaz.

Egy másik, a keleti Cserhát lábánál lévő nógrádi medencében, annak egyik mélytengeri hasadékvizében, a sóshartyáni Jódaqua-ban a konyhasó mellett már tökéletesen megjelennek az akkori tenger mikro- és makroelemei, sőt a gazdag élővilágra jellemző létfontosságú, sajátos elemek, így pl. a jód, a bróm, a lítium stb. is.

Külön ki kell emelni a magyarországi gyógy- és ásványvizek közül azokat, amelyek a Pannon-tenger visszahúzódásával, megszűnésével, ill. azután jöttek létre. Ezek a főleg nagy töménységű gyógyvizek viszonylag fiatalkori vízfolyások és mélyedések (lefolyástalan tavak) maradványai.

Különleges sótartalmukkal felmutatják nemcsak eredetüket, pl. a vulkanikus és más módon képződött hegyek és dombok (budai hegyek, gödöllői dombok) agyagmáladékait, amelyekből származnak, pl. a budai glaubersós, keserűsós vizek (Hunyadi János és Ferencz József), de megmutatják a vándorlásuk által elszenvedett változásokat is, pl. a tiszajenői glaubersós és keserűvizek. Ezek egyrészt hasonlítanak a budai vizekre, mert a vízfolyások e térségből, illetve e térség határából (gödöllői dombság) erednek, másrészt mivel a vízfolyások az Alföld északi részét szelik át, végképződményükben megjelenik annak a területnek a vegyülete is, így a szóda, a szódabikarbóna és a konyhasó. A Mira glaubersós és a Mira keserűsós gyógyvizek ezeket az összetevőket is gazdagon tartalmazzák sok mikroelem kíséretében.

3. A magyarországi ásvány- és gyógyvizeknél tehát a különleges, biológiailag értékes ásványisó összetételére rámutattam, melyek a sajátos geológiai viszonyokkal magyarázhatók. Megjegyzendő, hogy ezek a vizek rendkívüli változatosságban és nagy számban találhatók (a mikro- és makroelemek gazdagsága, mennyiségi és minőségi eloszlása is változó).

a. Ez a geológiai jelenség szerencsére találkozott egy fejlett, az Osztrák-Magyar Monarchia tudományos és kulturális megítélésével, kiválasztó képességgel, a magas szintű kémiai analízis és az orvosi gyakorlat útján.

Mária Teréziától egészen a második világháborúig Magyarországon világviszonylatban is egyedülálló gyógyvízkultúra jött létre, melyet megalapozott a török hódoltság fürdő-kultúrája, majd az egyetemes ásvány- és gyógyvízismeret. Már Mária Terézia kora felismerte az itt rejlő nagy lehetőségeket. Ő volt az első, aki utasította (1773) az akkori tiszti fizikusokat (orvosokat) a magyarországi ásvány- és gyógyvizek felkutatására, vegyelemzésére, az orvosi hasznosítási javallatok megtételére és a hasznosítás szorgalmazására. Hamarosan jól képzett fürdőorvosok jelentek meg és palackozók létesültek (Parád).

Az elmúlt több mint kettőszáz esztendő rendkívül sok tapasztalattal szolgált. 1853-ban ma is irigylésre méltó terjedelmes "Fürdői-zsebkönyv" jelent meg, melyet a korabeli orvostudomány nemcsak igazolt, hanem bővített is.

A Gyógyvizek kémiai analízisével, precízen megfogalmazott javallataival magas szinten és sokan foglalkoztak.

Gyógyvizeink példátlan karriert értek meg nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia területén, hanem Európában és a tengeren túlon is.

1913-ban pl. 16 millió darab Hunyadi János keserűvizet palackoztak, és ebből 15 milliót külföldön értékesítettek.

Hasonló hírnévre tett szert a természetes szénsavas, kénes parádi gyógyvíz is, mely az 1873 évi bécsi világkiállításon díjat nyert.

Az Országos Közegészségügyi Intézet 1927-ben történő megalakulása után a palackozott gyógyvizeket hasonlóan minősítik mint a gyógyszereket. A gyógyvizek standardizálásának és törzskönyvezésének alapjait Dr. Schulek Elemér gyógyszerész professzor dolgozta ki. A mai modern kémia egyik kiemelkedő elméleti és gyakorlati megalapozójára születésének 100. évfordulóján, az elmúlt évben a Nemzetközi Gyógyszerésztudományi Kongresszuson emlékeztünk.

b. Az elmúlt 70 év hanyatlását és pusztulását hét magyarországi palackozott gyógyvíz nemcsak túlélte, de a legutóbbi években újraértékelte. A maguk nemében felhasználási területükön pótolhatatlanok, kitűnőek.
Több olyan előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a legkorszerűbb szintetikus gyógyszerekről nem mondhatók el.

c. Gyógyvizeink keletkezésük sajátos magyarországi körülményei miatt több komponensűek. Vonatkozik ez általában a fő hatóanyagokra is, ezért egy-egy gyógyvíz többféle, néha igen sokféle hatással rendelkezik.

d. A fő hatóanyagok mellett gyakran megszámlálhatatlan egyéb makro- és mikroelemet tartalmaznak, ezért a szervezet építői, biokatalizátorai, azt kondícionálják, az élettani és gyógyulási folyamatokat sokoldalúan támogatják.

e. A magyarországi gyógyvizek kitűnnek magas hatóanyag-koncentrációjukkal. Gyógyításra vagy betegség megelőzése céljából történő huzamos ideig tartó felhasználáskor általában megszokás, vagy függőségi állapot nem jön létre, ellentétben a gyógyszerekkel. Pl. a Hunyadi János keserűvíz hashajtó- vagy székelés szabályozóként való tartós használata esetén is hatásos, káros mellékhatások nélkül.

Dr. Bartus József
szakgyógyszerész
2007-03-22 15:01:40