A Mycobacterium tuberculosis által okozott fertőzés leginkább a tüdőt támadja meg, de a betegség bármely más szervben is kialakulhat.

A fertőzés után általában hónapokon belül észlelhető a kórkép, ám esetenként csak éves, vagy évtizedes lappangási idő múlva okoz panaszokat.

A fejlett országokban - ahol vélhetően nincs szarvasmarha-tbc - a betegség csaknem mindig tüdő-tbc-s betegek révén, cseppfertőzés útján terjed. A kórokozó órákig lebeghet a szoba levegőjében, ami fokozza a fertőzés veszélyét.

További rizikó, hogy a fertőzés sokszor évekig felismerhetetlen maradhat, de bármikor hirtelen heveny kórképpé alakulhat megbetegedést okozva a különböző szervekben; leggyakrabban a tüdő csúcsi lebenyeiben, de a vesében, a csöves csontokban, a csigolyákban, a nyirokcsomókban és másutt is.

A tüdő-tbc kezdetben alig okoz panaszokat, sok esetben csupán a beteg rossz közérzete, esetleg köhögése hívja fel a figyelmet a betegségre. Épp ezért a tüneteket gyakran a dohányzásnak, a meghűlésnek vagy egy lezajlott influenzának tulajdonítják. A tbc-s köhögés főleg reggel, felkeléskor jelentkezik; a beteg zöldes-sárgás nyákos köpetet ürít.

Az időben felismert betegség - az antibiotikus terápiának köszönhetően - szerencsére napjainkban már eredményesen gyógyítható.

[Forrás: Galenus]