Az epilepszia a világban legelterjedtebb agyműködési zavar, amely elsősorban gyermekkorban, fiatal- és időskorban fordul elő. Hátterében az agy idegsejtjeinek kóros, rendkívül heves kisülése áll. Mintegy negyvenmillió ember él epilepsziával. Az élete folyamán legalább egyszer epilepsziás rohamot átélt emberek száma megközelítőleg százmillió

Epilepszia - az eltitkolt betegség

A félreértések, amelyek ehhez a rejtélyes betegséghez kapcsolódnak, a mai napig sokunkból öntudatlanul is félelmet váltanak ki. Az előítéletek, a kiközösítés az epilepsziában szenvedő ember számára bántó, beilleszkedését zavaró magatartás, amely társadalmi, jogi hátrányokat, súlyos fizikai, pszichológiai és társadalmi következményeket szülhet. Az epilepsziával élő gyermekek közül sokan nem részesülnek megfelelő iskolai oktatásban. A munkáltatók felvilágosulatlansága miatt a munkanélküliek száma az átlagnépességhez viszonyítva kétszer-háromszor magasabb, továbbá jelentősebb, mint más betegségek esetében. A betegség eltitkolása hozzájárul a társas elszigeteltséghez, az alacsony önértékelés kialakulásához, az önállótlansághoz és a depresszióhoz. Az epilepsziás nők gyakran tévesen informáltak a terhességről és a gyermekvállalásról.

Az epilepsziás rohamok

Az epilepsziás rohamok megjelenési formája különböző. Az ún. nagyrohamokat sok esetben "aura" - fejfájás, rosszullét, nyugtalanság, hangulatváltozás - vezeti be. A görcsrohamok során eszméletvesztés, megmerevedés, végtagi rángások, szájhabzás, szabálytalan légzés, esetleg vizelés és székelés jelentkezik. A 2-5 percig tartó rohamot mély alvás, fejfájás, izomfájdalmak kísérhetik. A kisroham rövid ideig tartó, hirtelen bekövetkező tudatvesztés. A roham alatt az érintett az addig végzett tevékenységét hirtelen abbahagyja, miközben maga elé mered. A halántéklebeny-rohamokra néhány perces különös viselkedés (pl. matatás, nevetgélés) jellemző. A gócos rosszullét valamely arcfélen vagy kézen kezdődő, esetleg az egész testfélre kiterjedő rángás.

Tévhitek, félelmek az epilepszia körül

Magyarországon mintegy 60 ezer epilepsziás beteg él.

Az epilepsziabetegséggel élők számos pszichoszociális problémával találják szemben magukat. Mind a mai napig él a társadalomban az epilepsziával szemben - elsősorban a tájékozatlanság miatt - előítélet vagy félelem, sokak fejében az epilepszia elmebajként rögzül. Gyakori tévhit a betegség törvényszerű vagy magas öröklési kockázatának feltételezése. Mindez hátrányosan befolyásolja a betegek életpályáját, és súlyosan kihat a család helyzetére is.

Epilepsziás gyerek

Komoly problémát okozhat egy epilepsziás gyermek a családban. Számos kérdés merül fel többek között a nevelésre és az iskolaválasztásra vonatkozóan. Vannak olyan epilepsziás betegek, akik a betegségükből adódóan bizonyos foglalkozásokat nem végezhetnek, nem kaphatnak jogosítványt.

Magyar Epilepszia Liga

A Magyar Epilepszia Liga elnöke, prof. dr. Rajna Péter a tavalyi évbe nyolc orvosnak adta át a "Richter az epilepsziával élőkért" díjat. A pályázatot a Richter a Magyar Epilepszia Ligával együttműködésben hirdette meg, olyan pályázati tervekre, amelyek az epilepsziás betegek egészségi állapotát, életkörülményeit, társas kapcsolatait, szociális és személyes életpályájának javítását szolgálják, és nem tartoznak a mindennapi betegellátási kötelezettségek körébe.

A pályázók által folytatott tevékenységek hosszú távon éreztetik hatásukat, így az alapítók a jövőben is tervezik az ezen a területen folyó kiemelkedő munka elismerését. A kiírás szerint a pályázati tervek célja lehetett gyógyító-megelőző tevékenység, habilitációs, rehabilitációs program, képzés, felvilágosítás vagy ismeretterjesztés. A pályázatban megjelölt aktivitás irányulhatott gyermekekre, felnőttekre, a betegre vagy a hozzátartozókra egyaránt.

Forrás: Galenus