A betegség gyakorisága függ az élettér földrajzi elhelyezkedésétől, így hazánkban a depresszió enyhébb formájától a lakosság hat-hét százaléka szenved. A diagnózishoz nem elég a téli időszak és a depressziós tünetcsoport együttes fennállása, lényeges az ismétlődés: ha ez az állapot két egymást követő év ugyanazon időszakában fordul elő és a pszichés tényezők oki szerepe kizárható, akkor gyanakodhatunk a téli depresszióra.

Nem teljesen tisztázott még, mi húzódik a betegség hátterében. Ami biztos: a fényviszonyokkal összefüggő, az agy kémiáját érintő változások fontos szerepet játszanak, de ezeket még nem ismerjük pontosan.

Sötétben mindenesetre növekszik a melatoninkiválasztás, míg a fény gátolja azt. Vizsgálatok tanúsága szerint ez a hormon hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. Nyáron kevesebb idő van arra, hogy a melatonin a véráramba kerüljön, míg a hosszú sötét órákkal járó őszi-téli hónapokban megemelkedik a melatoninszint.

A mesterséges fények egy része, különösen a világos fehér fényt kibocsátó fénycsövek, kifejezetten káros (a stresszhormonokéhoz hasonló) hatással vannak a szervezetre, azonban a fényterápia, melyhez speciális, a nap fényéhez hasonló színes fényt (bright light) kibocsátó lámpákra (2500-10 000 lux) van szükség, súlyosabb tünetek esetén is hatásos lehet. A mesterséges színes fény ugyanis - a napfényhez hasonlóan - gátló hatással van a melatonintermelésre.

A teljes cikk:

http://hirtv.hu/?tPath=/print/eletmod/&article_print=yes&article_id=71594

[forrás: hirtv.hu, 2005.11.15.]