A fogsor rendellenességei adódhatnak valamilyen veleszületett okból (ajakhasadék, csontosodási zavar stb.). Gyakoribbak azonban az ún. "külső " tényezők, melyek a megszületés után fejtik ki hatásukat és vezetnek a szabálytalan fogsor kialakulásához.

Káros befolyásoló tényező lehet többek között a csecsemő és a kisgyermek helytelen fektetése, a nem megfelelő táplálás, a gyermekkorban kialakult rossz szokások. Vegyük sorba ezeket.

1. A csecsemő és a kisgyermek helyes fektetése azért fontos, mert a fej túl alacsony vagy túl magas elhelyezése a felső vagy az alsó állcsont előrecsúszását eredményezheti, ami később fogsorzáródási zavarhoz vezet. Ez az arc harmóniáját is megbontja. Ezért a kisgyermeket leghelyesebb középmagas kispárnára fektetni.

2. A csecsemő anyatejjel való táplálása, illetve a mellről való szopás nem csupán azért fontos, mert az anyatej a legideálisabb táplálék a csecsemő számára, hanem azért is, mert a szopásnál kifejtett izommunka elősegíti a rágóizmok és az állcsontok megfelelő fejlődését. A rágóizomzat foglalkoztatása kisgyermekkorban is lényeges: a rostdús, jó rágást kívánó ételek felaprózása hozzájárul a rágóizomzat fejlődéséhez, a fogak megfelelő kialakulásához és épségben való megtartásához, s ezzel együtt a fogszuvasodás megelőzéséhez.

3. A gyermekkori rossz szokások közül a gyakori cumizás és az ujjszopás - amennyiben a gyermeket nem szoktatjuk le időben róla - a fogak kifelé dőléséhez, tengelyferdüléséhez, hibás fogsorzáródáshoz vezethet. A fogazati rendellenességek mintegy 20%-ában mutatható ki valamilyen gyermekkori rossz szokás, például az ujjszopáson kívül a párna csücskének vagy egyéb tárgynak a szájbevétele, szopogatása. Mindezek a fogazati rendellenességek elő idézésén kívül fertőzési forrást is jelenthetnek. A tejfogak korai eltávolítása esetén (fogszuvasodás miatt, melyet gyakran a "cukros cumi" okoz) a megmaradó fogak vándorolnak, és bezárják azt a helyet, rést, amelyre a maradó fognak szüksége van az áttöréséhez. Ilyenkor a maradó fogak a fogsoron kívül vagy belül, illetve nem a megfelelő helyzetben törnek át, és a maradó fogazat rendellenességeit okozzák. A tejfogazati rendellenességek megelőzésében a fentiek szerint tehát fontos a csecsemő és a kisgyermek helyes fektetése, táplálása, a rossz szokások kiküszöbölése. Ha a tejfogazatban már észlelhető valamilyen rendellenesség, legjobb azonnal fogszabályozó szakorvoshoz fordulnunk, mivel korai fogszabályozó kezeléssel a további károsodás megelőzhető.

Dr. Boross Gábor