A vitaminok részt vesznek a szervezet energetizálásában, illetve az anyagcsere lebonyolításában is. Szervezetünk számára nem csak a betegségek elkerülése érdekében, hanem a jó közérzet megőrzése, a stressztűrés, az egészség megóvása végett is szükségesek.

A zsírban oldódó vitaminok (D,E,K,A) felszívódásához szervezetünknek zsírokra van szükséges - innen is az elnevezés. Épp ezért nem elegendő, ha (mondjuk mert fogyni akarunk, vagy valamilyen erkölcsi megfontolásból...) csak vitaminokon és szigorúan csak zöldég-gyümölcsön élünk. Zsírok hiányában ezek a vitaminok ugyanis nem hasznosulnak...

• A-vitamin/Retinol

Az A - vitaminnak, mint a retina fényérzékeny pigmentjének alkotójának, központi szerepe van a nappali, az éjszakai és a színlátásban is. Ezen kívül a bőr, valamint a nyálkahártyák épségéhez, illetve többek közt a szaporodáshoz és nem utolsó sorban a megfelelő immunitáshoz is nélkülözhetetlen a retinol.

A táplálkozás során könnyen juthatunk e vitaminhoz máj, tojássárgája, tej, tejtermékek fogyasztásával.

Az A-vitamin előanyagai, vagyis úgynevezett provitaminjai a karotinoidok. Legismertebb képviselőjük a ß-karotin. A provitaminokból a szervezet képes A-vitamint előállítani, így közvetve A-vitaminhoz juttathatjuk szervezetünket, ha sárgarépát, kelkáposztát, parajt, sütőtököt, kajszibarackot, sárgadinnyét fogyasztunk.

Hazánkban a lakosság körében az A-vitamin-bevitel megközelítőleg kielégítő. A kevéssel a szükséglet alatti bevitel úgynevezett határérték-hiányállapotot okoz, ami - bár csak laboratóriumi módszerekkel mutatható ki - , de az életműködéseket minimális mértékben már zavarja...

Nem árt tudni

A terhesség alatti magas A-vitamin-bevitel károsíthatja a magzatot, ezért ilyenkor napi 5000 NE-nél nagyobb mennyiséget nem szabad fogyasztani, illetve modern kutatási eredmények tükrében valószínűsíthető az is, hogy az ajánlott értékeket meghaladó A-vitamin-bevitel növeli a csontritkulás veszélyét. Ezért a javasolt napi mennyiséghez (800-1000 mikrogramm) célszerű igazodni...

• E-vitamin / Alfa - tokokferol

A tokoferolok - melyek közül a legaktívabb az alfa-tokoferol - úgynevezett antioxidáns hatású vegyületek, azaz semlegesítik a káros hatású szabad-gyököket, ezáltal védik a sejthártya épségét.

Jó E-vitamin-források többek közt a növényi olajok, a zöld növények, a gabonafélék csírái.

Nem árt tudni

E-vitamin-hiány elsősorban újszülöttkorban fordul elő, de felléphet rosszul táplált gyermekeknél is. A vitamin hiánya többek között idegrendszeri zavarokat, vörösvértest-károsodást és a nemi érés után terméketlenséget okozhat.

Felnőtteknél az E-vitamin-hiány oka legtöbbször elégtelen vitamin-bevitel vagy felszívódási zavar. Egészséges felnőtteknél a napi ajánlott E-vitamin mennyiség 10 mg.

• D3-vitamin / Kolekalciferol

A D-vitamin legfontosabb funkciója az, hogy egyensúlyban tartja a kalciumháztartást; segíti a kalcium felszívódását és gátolja annak kiválasztását, így biztosítja a megfelelő vérkalcium-szintet. Ezen túl e vitamin jelenléte a csont képzéséhez nélkülözhetetlen. A D-vitamint mint D-hormont is emlegetik, mivel bebizonyosodott, hogy hormonszerű hatást fejt ki a test szinte minden szövetében; befolyásolja a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a petefészkek működését is.

Jó D-vitamin-források a tej és a tejtermékek, a tojás, a máj. Fontos tudni, hogy D3-vitamin a napfény hatására bőrünkben is keletkezik.

Nem árt tudni

A D-vitamin-hiánybetegsége gyermekkorban az angolkór, felnőttkorban a csontlágyulás. Mindkét betegségre különböző csontelváltozások, deformitások kialakulása jellemző.

Gyermek- és felnőttkorban is egyaránt naponta 10 mikrogramm D3-vitamin bevitele javallott, ám időskorban e mennyiség duplájára is szükség lehet.

• K1-vitamin/Fillokinon

A K1-vitamin nélkülözhetetlen egyes véralvadási faktorok képzéséhez és a csontszövet kalciumkötéséhez.

Sok K-vitaminhoz juttathatjuk szervezetünket tejtermékek, káposzta, saláta, paraj, brokkoli, máj fogyasztásával. A K-vitamin - szükségletünk egy részét a bélbaktériumok állítják elő.

Nem árt tudni

Anyatejjel táplált újszülötteknél, mivel az anyatej K-vitamin-tartalma alacsony, hiánybetegség alakulhat ki - tekintve, hogy ekkor még a vitamint szintetizáló baktériumflóra még hiányzik a bélből.

K-vitamin-hiányt a nem megfelelő étrenden kívül egyes gyógyszerek, például véralvadás-gátlók okozhatnak. A hiánybetegség következtében véralvadási és csontképzési zavarok lépnek fel.

Egy felnőtt napi szükséglete a K-vitaminból 60-80 mikrogramm.

Szlávics Noémi