Megjelenésünknek legfelhívóbb ajánlata az arcunk. Az arcunk tükrözi, közvetíti talán a legtöbbet testi egészségünkről és lelki tartalmainkról.

A tavasz kezdetén szinte vágyunk elfeledni a téli sötétebb, hidegebb napokat, és gátlástalan odaadással fürdünk a csalóka napfény sugaraiban. A napsugárzás éltető erejét, földi értékét még a mai napig sem tudtuk pontosan felmérni. Az utóbbi évek kutatásai igyekeznek figyelmeztetni bennünket azokra a kóros jelenségekre, amiket feltehetően a sugárzási viszonyok váltanak ki a bőrünk felszínén.

Ultraibolya sugárzás tavasszal

Tavasszal a nap állásszögének következtében a mi éghajlati viszonyaink között éri a legtöbb ultraibolya (UV-B) sugárzás a Földünk felszínét. Nem mindegy tehát, hogy testi adottságainkat figyelembe véve, ha úgy tetszik, milyen mérték ű sugárzást szenvedünk el. Természetesen a földi alkalmazkodásunk is befolyásolta a különböző ember- és bőrtípusok kialakulását az adott környezetekhez. Más az északi (kelta) típusú népek, a keleti (kínai), a mediterrán és az egyenlítői régiókban élők bőrszíne.

Az egészséges bőr színe a vörös, kék, sárga és barna (melanin) színtestecskék keverékéből tevődik össze. A bőr jellegzetes színét a felhámban működő speciális sejtek tárolják és juttatják el a felhám sejtmagvai fölé, mintha védőernyőt tartanának a sejtekben osztódó fehérjék védelmére.

A színes bőrűeken és a fehér bőrűeken a pigmentet, festéket termelő sejtek aránya teljesen megegyezik. A festék szerkezete, a sejteken belüli eloszlása és a sejtek működése adja tehát a bőrünk színét.

A bőr fényszűrése

Döntő tényező lehet, hogy megismerjük bőrünk fénytűrését, a fototípusát.

Az I-II. típus, a fehér bőrűek, a napozást követően mindig leégnek, és soha vagy csak néha barnul le kissé a bőrük. Gyakoriak a szeplők és az időskori bőrelváltozások.

A mediterrán típus bőre csak néha ég le vagy sohasem, de a bőrük a napozást követően mindig lebarnul.

A fekete bőrűek naptűrése a legjobb, kóros bőrjelenség nem alakul ki rajtuk. A pigmentmegoszlást illetően ritka esetben találunk albinizmust, a teljes pigmenthiányt. Jól ismert a fehér pigmenthiányos foltokkal járó vitiligo. Kialakulhatnak veleszületett fehér bőrfelszínek is. Igen gyakoriak a sötét festéket tartalmazó lencsényi vagy nagyobb anyajegyek, néha igen nagy számban láthatók. A bőr elszíneződését idézik elő a hormonális zavarok, anyagcsere-betegségek, fizikai és kémiai behatások is.

Festékzavar a bőrön: szeplő

A legenyhébb és leggyakrabban látható festékzavar bőrünkön a szeplő (ephelis). Az érzékeny bőrű személyeken már hároméves korban megjelenik, és a második, harmadik évtizedig minden tavasszal vagy a túlzott napozást követően válik láthatóvá. A szeplő fél centiméternél kisebb átmérőjű, kerek, olykor elmosódó szélű, sárgásbarna, néha sötétbarna folt. Jellemző a szimmetrikus megoszlásuk az orcákon, az orron, az orr nyergén, a homlok bőrén, a felkarokon, a vállakon stb. A foltok nem emelkednek ki a bőr szintjéből, a környezetük bőre ép, csupán a színeltérés vehető észre. A kialakult elváltozások az ősz kezdetéig nem változnak, a tél folyamán általában elhalványodnak, alig láthatóvá válnak.

Májfolt

A napfény hatásának kitett bőrfelszínen, főleg az arcon, az orcákon, az orrnyergen, a homlokon, az ajkak körüli területeken a bőrben felszínesen és egyenletesen szóródott, barnás foltok képződhetnek. A májfoltok szimmetrikusak, főleg a mediterrán típusú embereken gyakoribbak. Kialakulásukat a megváltozott hormonális rendszer vagy anyagcsere-betegség idézheti elő. A foltok kóreredetének tisztázása feltétlenül fontos. Kialakulhat serdülőkorú leányokon, fogamzásgátlókat szedő nőkön, a terhesség idején, a változókor kezdetén. Megjelenhetnek barnás foltok májgyulladásban, idült vastagbélhurutban, vitaminhiányos állapotokban, idült bőrbetegségek részjelenségeiként stb.

Az adott bőrszín megítélése a szervezet általános ismerete nélkül sokszor nehéz még a szakorvosnak is. Az arcunkon kialakult foltjaink pontos hovatartozását bízzuk mindig szakorvosra. A szeplők is és a májfoltok is csupán megjelenésünket zavarhatják, mivel egyéb kellemetlenségekkel nem járnak.

Kialakulásukat megelőzhetjük a halványító, fényvédő készítményekkel. Igen jó lenne, ha a szülő ismerve a saját bőrtípusát, már kisgyermekkortól óvná gyermekének bőrét, hogy minél kevesebb szeplős folt alakulhasson ki. Ma igen látványos megoldást kínál a speciális lézer alkalmazása e felszínes jelenségekre. Csakis meggondolt felnőttek számára ajánlhatjuk e kozmetikai beavatkozást. A mértéktartó napozás, az énünk, illetve megjelenésünk bölcs megítélése valójában jelentéktelen foltoknak fogja ítélni majd e kis kozmetikai hibánkat.

dr. Major Endre
bőrgyógyász