Történelmi adatok - dohányzás, megelőzés, leszoktatás

Magyarországon már a XVI. sz. második felében termesztettek dohányt.

A nők dohányzása az 1920-as évekig elítélt dolog volt. A nő társadalomban betöltött szerepének változása folytán - ironikusan szólva - mint komoly függés, a női függetlenség szimbólumává vált.

A dohányzást nem csak manapság, hanem már a XVII. század óta próbálták betiltani, azonban a korlátozások kevés sikerrel jártak.

Cigarettafogyasztás

Magyarországon az elszívott cigaretták száma a teljes lakosságra vetítve - csecsemőket is beleértve - 2700 szál évente (2000. ápr.).

A lakosság 35%-a dohányzik - minden második férfi, minden negyedik nő. Évente 27-30 milliárd szálat szívnak el. Ha ennyi cigarettát egymás mellé helyeznénk, hetvenszer érné körül az egyenlítőt. Az elszívott cigaretták után eldobott csikkek - évente - 375 vasúti teherszállító kocsit töltenének meg (2000. ápr.).

A várandós nők közül nem romák esetében 16%, romák esetében 26% dohányzik.

A 15 éves fiúk 20%-a, a lányok 15%-a már dohányzik (2000. ápr.).

Magyarországon a dohányzó férfiak 70%-a, míg a nők 57%-a 20 éves kora előtt szokott rá a cigarettára (2000. ápr.)

Egészségre gyakorolt hatás

A tüdőrák miatti halálozás 90%-ban a dohányzás miatt következik be, ami 6500 ember korai halálát jelenti évente (2000. ápr.).

Szívinfarktusban évente 28 000 ember hal meg, amiből a dohányzás számlájára 5600 írható (2000. ápr.).

A dohányzók körében a tüdőrák tíz-tizenötször, a gégerák húsz-harmincszor, a nyelőcsőrák és a szájüregi rákok tizenkétszer gyakrabban fordulnak elő a nemdohányzókhoz képest (2000. ápr.).

A dohányfüggőség átlagosan 5-6 év aktív dohányzás után alakul ki.

A dohányzás mérsékeltebb testi és erős lelki függőséget alakít ki. Az elvonási tünetek nagyon hamar, az utolsó cigaretta elszívása után 30-120 perccel jelentkeznek.

A dohányzás 25-féle életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport okozója.

Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35%-áért - kiemelten a férfiak esetében 40-45%-áért -, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85%-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25%-áért a dohányzás okolható.

A világstatisztikai adatokat figyelembe véve naponta több mint 80, évente pedig mintegy 30 000 olyan embert veszítünk el hazánkban, akiknek a halála összefüggésbe hozható a dohányzással.

A dohányzás következményeként 20 percenként meghal egy ember Magyarországon.

Magyarországon tüdőszűrési kötelezettség van, bár a távolmaradást 1972 óta nem szankcionálják. A tüdőszűrések kapcsán a tüdőrákos betegek 40%-át szűrik ki, míg az USA-ban, ahol tüdőszűrés nincs, 90,95%-ban a jelentkező panaszok alapján fedezik fel a betegséget, értelemszerűen már előrehaladottabb állapotban.

Az Y kromoszóma érzékenysége miatt a nemi aktus utáni dohányzás csökkenti annak esélyét, hogy az esetleg éppen megfogant gyermek fiú legyen.

A dohány növényt nemcsak cigarettagyártásra használják, víz segítségével kioldják a dohány hatóanyagait, így erős permetezőszert készítenek belőle, mely bevethető a levéltetvek ellen is.

Egyéb adatok:

A dohánygyáraknak, hogy profitjuk megmaradjon, folyamatosan pótolniuk kell a tüdőrákban és egyéb dohányzással kapcsolatos betegségekben elhalálozott fogyasztók százezreit. Jelenleg (2003) a dohányipar évi 4,6 milliárd dollárt, azaz napi 12,6 millió dollárt költ dohányreklámokra. Valójában a reklámok a népesség egy specifikus részét, a fiatal nőket és a gyerekeket célozza meg, ezzel biztosítva a jövőbeli fogyasztókat.

[forrás: Országos Egészségfejlesztési Központ]