Egyre több a bizonyíték arra, hogy a szigorú koplalásos diéta lelassítja az anyagcserét, és bár csökkenti a szénhidrát- és zsírfogyasztást, de az életműködések irányításában részt vevő létfontosságú vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és legfőképpen az élelmi rostokhoz sem jut hozzá a szervezet. Pedig a megfelelő mennyiségű rostfogyasztás felgyorsíthatná a fogyást.

Tippek fogyókúrázóknak

A megfelelő mennyiségű étkezésirost-fogyasztás elősegíti az emésztést, a méreganyagok és a salakanyagok eltávolítását, ami az egészség védelme mellett felgyorsítja a fogyási folyamatokat is. A rostok vizet szívnak magukba, telítettségérzést generálnak, ami által csökken az étvágy és csökken a táplálékbevitel. Az étkezési rost csökkenti a zsírok felszívódását, javítja az anyagcserét és az emésztési funkciókat is.

Betegségek megelőzésére

A rostban gazdag étrenddel elkerülhetők a vastagbél különböző rendellenességei, a székrekedés, a vér magas koleszterinszintje, az érelmeszesedés, az epevezeték károsodásai, a vércukorszint ingadozása és végül, de nem utolsósorban, a súlyfelesleg. Ennek ellenére Magyarországon az átlagos rostfogyasztás kb. 15 gramm naponta! Ez kevesebb, mint a fele annak, amit a táplálkozástan szakértői javasolnak (50 g), ezért egészségünk érdekében sokszor rostpótló kiegészítőkhöz kell folyamodnunk.

A teljes kiőrlésű gabonafélék mellett a zöldségek és gyümölcsök biztosítják számunkra a legtöbb rostot.

Éhségrohamok ellen

A rostokban gazdag étrend tovább javítja a króm felszívódását és hasznosulását a szervezetben. Sajnos, az átlagos étrend csak 30-40 mikrogramm krómot tartalmaz, ami messze elmarad a hivatalosan javasolt napi 50-120 mikrogrammtól. A króm hiányakor vagy felszívódásának zavarakor nehezebben kontrollálható a vércukor egyensúlyának ingadozása. Az egyensúly felborulása éhségrohamokat okoz, melyek a legelszántabb fogyókúrázó akaraterejét is megtörhetik. A króm segít a szervezet vércukoregyensúlyának stabilizálásában, és megszünteti a néha ellenállhatatlannak tűnő édességevés iránti vágyat.

Élelmiszereink rosttartalma (100 gramm élelmiszerben megadva)

Banán 3,4 g
Brokkoli 3,6 g
Bogyós gyümölcsök 4,7 g
Fehér kenyér 3,2 g
Teljes kiőrlésű rozskenyér 8,9 g
Kelkáposzta 3,8 g
Zabkorpa 9,8 g
Búzakorpa 48,1 g
Burgonya 2,5 g
Barna rizs 2,4 g
Karfiol 2,6 g
Gyöngyárpa 10,7 g
Bab 4,0 g
Szárított gyümölcs 16,1 g
Graham-liszt 4,5 g
Sárgarépa 3,0 g
Fokhagyma 1,5 g
Káposzta 2,3 g
Mogyoró 6,1 g
Póréhagyma 4,1 g
Fehér rizs 0,7 g
Alma 1,3 g
Ribizli 4,3 g
Füge (szárított) 6,5 g

Rosttípusok

Nem csak a rostok mennyisége az egyedüli lényeges tényező, a különböző típusú élelmi rostoknak megfelelő arányban kell lenniük. Négy típus különböztethető meg: a cellulóz, a hemicellulóz, a lignin és a pektin. A táplálkozástan szakértői azt ajánlják, hogy az étrendi rostokat többféle forrásból szerezzük be (gabonafélék, kenyerek, müzlik, olajos magvak, zöldségek, gyümölcsök, ivólevek), biztosítva, hogy a szervezet mind a négyféle rosttípusból megfelelő mennyiséghez jusson.

A mostanában divatos táplálékkiegészítők közül a garcinia cambogia kivonatot tartalmazók a legkedveltebbek. Ez is egy rostféleség, amelyről tudományosan kimutatták, hogy hidroxi-citromsav szabadul fel belőle, ami természetes módon gátolja azokat a folyamatokat, amelyek során a szervezet szénhidrátokból zsírokat képez, ami ugye a hízáshoz vezet.

[forrás: origo.hu, 2005.06.21.]