Az előző két írás bemutatta az ártalomcsökkentő drogpolitika alapelveit, és ismertette az alacsony-küszöbűség fogalmát, mely fontos jellemzője a tűcsereprogramoknak.

A tűcsere-programok jelentősége abban áll, hogy nagy szerepet töltenek be a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos fertőző betegségek megelőzésében. A HIV/AIDS és a hepatitis B és C vírusok terjedésében az intravénás kábítószer-fogyasztás egyre nagyobb arányban tehető felelőssé, az intravénás kábítószer-fogyasztók alkotják az egyik legjelentősebb rizikócsoportot, amihez még hozzájárulnak olyan viselkedési kockázatok, mint a prostitúció, a homoszexualitás, a védekezés nélküli szexuális kapcsolatok, a fertőzés diagnosztizálatlansága és általánosan alacsony szintű tájékozottság.

Fertőzöttségi adatok

28.9 %-os a hepatitis C fertőzöttség az intravénás kábítószer-fogyasztók körében, - derült ki az Országos Epidemiológiai Központ és a Nemzeti Drog Fókuszpont közös kutatása során 2006-ban. A budapesti adatok ennél nagyobb fertőzöttséget mutatnak, 2006-ban 37%-os volt a májkárosító vírus előfordulása.¹ A 2007. évre vonatkozó országos adatok jelenleg még feldolgozás alatt állnak, de az előzetes adatok alapján kijelenthető, hogy a fertőzöttség egyes alcsoportokban, régiókban jóval az országos átlag felett lehet. Budapesten a Kék Pont Alapítvány VIII. kerületi tűcsere állomásán begyűjtött minták fertőzöttsége elérheti a 70%-ot is.² Fontos kiemelni az elítéltek szűrésére irányuló programokat is, hiszen a börtönök zárt közösségeiben a vírusfertőzés gyorsabban terjedhet, köszönhetően a kábítószer-fogyasztás, a vérzéses sérülések vagy a tetoválások gyakoribb előfordulásának.

Magyar fertőzöttség európai összehasonlításban

Az európai drogmonitorozó központ (EMCDDA) tavalyi Éves Jelentése³ szerint az intravénás kábítószer-fogyasztással kapcsolatba hozható HIV fertőzöttek száma akár 200.000 főre is tehető Európában, hazánkban azonban HIV fertőzött intravénás drogfogyasztót ez idáig nem azonosítottak. Magyarország európai összehasonlításban a közepesen fertőzött országok közé tartozik a hepatitis C kábítószer-fogyasztókra vonatkozó adatait tekintve. A hepatitis C vírus elterjedtsége tizenhét EU tagállamban 60% fölé tehető, míg öt ország 25% alatti fertőzöttségi arányt jelentett. A hazai 30% körüli adatok, bár a régió országainál kedvezőbb képet mutatnak, felhívják a figyelmet az ártalomcsökkentő programok a megelőzésben betöltött szerepének fontosságára.

Tűcsereprogramok a fertőzés megelőzéséért

A tűcsereprogramok ügye az ártalomcsökkentésen belül a legtöbb európai országban már nem számít vitatott kérdésnek, Ciprus kivételével minden EU tagállamban működnek ilyen programok, de nem minden ország fordít egyforma figyelmet ezekre. A steril fecskendőosztó állomások munkáját három ország kivételével a periférián élőket célzó mobil szolgáltatások is kiegészítik, a legtöbb országban - hazánkban három helyen - tűcsere-automaták is működnek.

A vírusokat nem csak a tű, hanem a heroin-fogyasztás során használt egyéb eszközök (kanál, filter, fecskendő és más segédeszközök) is terjeszthetik. A tűcsere-programok általában nem csupán a steril fecskendők és tűk cseréjét jelentik, hanem összekapcsolódnak a szexuális egészség fejlesztésére irányuló programokkal - felvilágosítás, kondomosztás - is. A tűcsere-programok jellemzően alacsony-küszöbű szolgáltatások, melyeknek nem feltétele a kábítószer-fogyasztó absztinenciája. A szolgáltatások egyes esetekben kapcsolódnak egy-egy drogambulanciához, a területre állami és civil szerepvállalás egyaránt jellemző.

Gyógyszertárak a tűcserében

A közösségi gyógyszertárak széles körű elérhetősége lényegesen javíthatja a steril fecskendők hozzáférését, egyrészt a jobb területi lefedettség, másrészt az ügyeleti nyitva tartás miatt. Franciaországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban is működnek olyan programok, melyek a gyógyszerészeket motiválják a tűcsere-programokban való részvételre. A gyógyszerészek komoly szerepet tölthetnek be a kábítószer-fogyasztók tájékoztatásában is, továbbküldhetik őket fertőző betegségeket célzó szűrésre, vagy orvosi kezelésre.

A kábítószer-fogyasztók szűrését az ÁNTSZ regionális laboratóriumai ingyenesen végzik. Azokon a helyeken, ahol az intravénás vérvétel lehetőségei adottak, az orvos a vérmintához vizsgálatkérő lapot csatolva a legközelebbi regionális laborba küldi azt. Ha intravénás vérvételre nincs lehetőség, a HIV/AIDS tanácsadók vagy a Bőr-és Nemibeteg Gondozók segíthetnek, név nélkül, ingyenesen.

A vizsgálatkérő lap, és a HIV/AIDS tanácsadók, Bőr és Nemibeteg Gondozók listája a Nemzeti Drog Fókuszpont honlapján elérhetők:

http://drogfokuszpont.hu/?lang=1&pid=50

Gyógyszerész olvasóink további tájékozódását segítheti a Galenus Kiadó két korábbi kiadványa:
Demetrovics Zs. (2003). Drog és AIDS I. Epidemiológiai helyzetkép. Képzés egy életen át. Továbbképző szakfolyóirat gyógyszerészek számára, 3(4), 10-14.
Demetrovics Zs. (2003). Drog és AIDS II. A megelőzés és az ártalomcsökkentés lehetőségei. Képzés egy életen át. Továbbképző szakfolyóirat gyógyszerészek számára, 3(5), 3-15.

Horváth Gergely Csaba, Nemzeti Drog Fókuszpont

Nemzeti Drog Fókuszpont
Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ
1097 Budapest, Gyáli út 2-6.
T.: (36-1) 476-1100/2636m.
www.drogfokuszpont.hu
horvath.gergely@oek.antsz.hu

Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont

Felhasznált irodalom:

(1) Nemzeti Drog Fókuszpont. Éves Jelentés 2007. p. 59. http://drogfokuszpont.hu/?pid=96
(2) Kék Pont Hírlevél. http://www.kekpont.hu/hirlevel/080101.htm
(3) Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja. Éves Jelentés 2007: A kábítószer-probléma Európában. p. 79.