Amikor emésztési, bélműködési problémákkal küszködünk, elsődleges fontosságú, hogy megfelelő módon táplálkozzunk, és fokozottan tartsuk be az élelmiszerekkel kapcsolatos higiénés előírásokat. Bizonyos ételféleségeket előnyben kell részesítenünk, míg másokat ajánlott mellőznünk. Az alábbiakban információkkal, jó tanácsokkal szolgálunk ahhoz, hogyan válasszuk meg étrendünket, milyen megelőző lépéseket tegyünk hasmenés esetén itthon és külföldön. A nyári szezon kezdetén különösen ajánlott figyelnünk az utazási előkészületekre e tekintetben is, hiszen egy rosszkor jött diaré elronthatja egész nyaralásunkat.

Ha itthon észleljük a bajt...

... rendszerint elbizonytalanodunk: mit ehetünk és mit nem hasmenés (diaré) esetén? Egyesek szerint nem szabad enni nyers zöldséget, mások azt erősítgetik, hogy főtt zöldséget lehet, és van, aki a teljes diéta mellett tör lándzsát. Nehéz hát dönteni... Pedig, ha betartunk néhány egyszerű táplálkozásai szabályt, gyorsan segíthetünk az ilyen jellegű bajon. A hasmenés enyhülésekor már fokozhatjuk az étkezések gyakoriságát is (egészen hat alkalomig), csökkentve az egyes étkezéseknél fogyasztott táplálék mennyiségét, miáltal elkerülhető lesz, hogy egyszerre túl sok étellel terheljük meg a gyomrunkat.

Amit szabad enni-inni...

A hasmenés heveny szakaszában különösen fontos, hogy könnyítsünk az emésztésünkön, kíméljük a beleinket, és elég sok folyadékot igyunk ahhoz, hogy a szervezet rehidratációja biztosított legyen. Ásványvízből bőven fogyasszunk, és egyes, szénsavmentes gyümölcslevek (hígított állapotban) sem ártalmasak a probléma szempontjából. Amennyiben levest kívánunk, fogyaszthatunk sovány húslevest, zöldséglevest, tej nélküli krémleveseket.

Ami a zöldségeket illeti, szabad belőlük enni, de előnyben kell részesíteni, jól megfőzve, azokat, amelyek nem túl rostosak (ilyen a burgonya, a sárgarépa....). A gyümölcsök közül ajánlott a görögdinnye, a grapefruit, a banán, a mandarin, az ananász. A diétás étrendbe hasznos, ha beiktatunk keményítő tartalmú, szilárd étkeket is, ún. főtt fehér rizst, darát, burgonyát vagy tésztát. A protein-bevitelről ilyenkor sem szabad megfeledkeznünk, de azzal a feltétellel, hogy zsírmentes, teljesen sovány húst (pld. bőrétől megfosztott csirkét, pulykát) tegyünk az asztalra. Kevés sovány, natúr (bio)joghurtot szintén fogyaszthatunk kiegészítésképpen.

Amit kerülni kell...

Általános szabály: kerüljünk mindent, ami zsíros, cukros vagy "nehéz" (kövér húst, zsíros felvágottat, cukrászsüteményt, fagylaltot/jégkrémet, tejcsokoládét...). Emellett a rostos, nem megtisztítható, felfújó zöldségeket is mellőzni kell (ilyen a szárazbab, hüvelyesek, káposzta, kukorica, hagyma...), de lencsét, teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut, tejet, magas zsírtartalmú tejterméket se fogyasszunk. A koffeines italok (erős tea, kávé, kólafélék) nem ajánlottak, mert koffeintartalmuk miatt vizet vonnak el a szervezetből. És még egy jó tanács: a nagyon forró vagy hideg étel-ital csak fokozza a hasmenést, ezért legyen minden, amit ilyenkor fogyasztunk, szobahőmérsékletű.

"Utazók hasmenése"

Gyakran megtörténik, hogy a külföldön (a leggyakrabban az egzotikus országokban) töltött nyaralás egy hirtelen ránk törő hasmenés miatt rémálommá válik. Amikor az ételek elkészítési módja nem felel meg az európai normáknak, az éttermi konyha tisztasága kétséges, és a csapvíz is kívánnivalót hagy maga után, könnyen megkaphatjuk az "utazók hasmenését". Az alapvető higiéniai és táplálkozásai szabályok betartása azonban ilyenkor is jelentősen csökkentheti az emésztési problémák, a diaré kockázatát.

Ha viszont nem vagyunk körültekintőek, az "utazók hasmenése" végigkísérheti a várva várt nyaralás teljes időtartamát. Egyes kimutatások szerint minden második utazót érintheti ez a fajta bántalom. Rendszerint nem súlyos lefolyású, három nap alatt spontán módon, magától gyógyul. De milyen táplálkozási-higiénés követelményeknek tegyünk eleget, hogy megelőzzük a problémát, és ha már megvan a baj, milyen diétát kövessünk? Az alábbiakban néhány jó tanáccsal igyekszünk megkönnyíteni a válaszadást.

Általános higiénés követelmények - kiváltó okok

Mindig szappannal, lehetőleg meleg vízzel mossunk kezet külföldön is - ez az utazók egyik aranyszabálya. A diaré túlnyomó részben baktérium okozta fertőzés útján terjed - különösen gyorsan a szennyezett kéz által. Ezért nagyon ajánlott olyan gyakran kezet mosni idegen helyen is, ahányszor csak lehet, különösen étkezés előtt, toalettre menés után, vagy ha konyhás apartmanban nyaralunk, főzés előtt. Tudni kell azt is, hogy ezt a fajta hasmenést az Escherichia coli nevű baktérium okozza, amely ellen, speciális esetben, szervezetünk külföldön nem tud védekezni. A patikákban recept nélkül kapható, hasmenést gátló hatású, rehidratációt elősegítő sókészítmény, oldat formájában ez esetben is segíthet. Ezért utazás előtt szerezzük be, és vigyük magunkkal.

A bakteriális eredetű fertőzés, mely az ételen keresztül támadja meg a szervezetet, egyébként könnyű lefolyású hasmenést okoz - és rendszerint hamar elmúlik. Ilyenkor a diaréval egy időben legtöbbször hasfájás jelentkezik, de nem kíséri láz, csak hőemelkedés.

Komoly bajt okozhat azonban az ételmérgezés, melynek alapja lehet egy baktériummal (pld. staphylococcusszal, szalmonellával) fertőzött élelmiszer. (De ez a veszély természetesen nem csak egy utazás során fenyeget minket.) Ilyenkor a fertőzött étel elfogyasztása után hosszabb-rövidebb ideig tarthat a hasmenés, olykor el is húzódhat (ha nagyobb a baj, lázas állapot, émelygés, hányás lép fel). Más esetekben vírus is okozhat diarét. Ilyenkor is láz, hányás, has-, fej- vagy izomfájás, de még véres széklet is lehet a bélbántalom kísérő tünete. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, mindenképp orvoshoz kell fordulni külföldön is, aki antibiotikum szedését fogja előírni.

Utazás alatti kockázatok

Egyes ételek és italok fogyasztását különösen kerülni kell külföldi utunk során, annak érdekében hogy minimálisra csökkentsük az "utazók diaréja" kockázatát. Így nem szabad fogyasztani olyan nyers gyümölcsöt-zöldséget, melyről nem tudjuk biztosan, hogy megmosták-e tiszta csapvízben. A legbiztosabb, ha (különösen a trópusokra) viszünk magunkkal Neomagnol tablettát, és nemcsak kézmosáskor oldjuk fel a helyi csapvízben, hanem a gyümölcsöt, zöldséget is abban mossuk meg.

Kerülendők még a nyers hallal, tenger gyümölcseivel vagy nyers hússal készített ételek, bármennyire is ajánlják azokat az adott ország specialitásaként. Mivel a nyaralás idején többet járunk étterembe, előre közöljük a pincérrel, hogy csak jól megfőtt, erősen sült húsokat, halat kívánunk rendelni (füstölt halat ne fogyasszunk), és mellőzzük a nyers zöldköreteket, salátákat is. Emellett lehetőleg kerüljük a fagylaltot, és utcai árustól élelmiszert ne vásároljunk.

Ami az italokat, illetve a folyadék-bevitelt illeti: tudnunk kell, hogy hasmenéskor külföldön még inkább leselkedhet ránk a kiszáradás veszélye. Ezért mindig keressünk meg olyan kereskedelmi egységet, ahol palackozott (ásvány)vizet lehet kapni, és akár az üdülőben, strandon maradunk, akár útnak tudunk indulni, jó pár üveggel tegyünk be a táskánkba, és bőven igyunk belőle a nap folyamán. Egyébként is ajánlott naponta kb. 2 liter folyadékot innunk, bárhol is járunk, a szervezet kellő hidratálása érdekében. (A diaré miatti rehidratáció szükségességéről fentebb már szóltunk.) A trópusi országokban még arra is ügyeljünk, hogy semmilyen italba se engedjünk jégkockát tenni.

Ha egy adott országban, valamilyen okból nem tudunk palackozott vízhez vagy üdítőhöz hozzájutni, használjunk szűrőt, fertőtlenítő tablettákat, vagy forralt vizet az italkészítéshez - teát és bármely más, legalább 5 percig forralt vízből készült italt nyugodtan fogyaszthatunk.

Mindent egybevetve: ha követjük a fenti tanácsokat, és még a kifejezetten a trópusi utazások előtti tanácsadásra szakosodott, egészségügyi intézményekben is tájékozódunk, valóban minimálisra csökkenthetjük az "utazók hasmenése" kockázatát. Mindamellett senki nem lehet biztonságban, és vannak különösen veszélyeztetett korcsoportok is. Amikor pld. úgy tartjuk, hogy nem nagyon veszélyes ez a fajta diaré a felnőtteknél, annál kockázatosabb lehet csecsemőknél, kisgyermekeknél és az egyéb betegségben szenvedő vagy idősebb személyeknél is. Így náluk adott esetben külföldön is orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek 48 órán túl nem enyhülnek.

Forrás: Galenus