A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.

Hőségájulás

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre. Az időskor, az értágító-kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás is hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen fektessük le, ruházatát lazítsuk meg. Az alsó végtagok megemelésével javíthatjuk az agy vérellátását, ezzel elősegíthetjük az állapot gyorsabb rendeződését.

Napszúrás

Súlyosságának mértéke különböző lehet. Az enyhe esetek gyakoriak, ritkán életveszélyesek. A fedetlen fejet, illetve az egész testet tartósan érő napsugárzás hőemelkedést, lázat okozhat, melyet fejfájás, szédülés, kábultság kísér. Súlyosabb esetben hirtelen magas láz (39 °C–41 °C), tudatzavar, eszméletvesztés léphet fel, mely az agyhárgyagyulladásra jellemző tünetekkel együtt kritikus következményekkel járhat.

A beteget megemelt, alápolcolt fejjel vagy felsőtesttel fektessük le egy árnyékos, hűvös, jól szellőző helyiségben. Mérjük meg hőmérsékletét, tarkójára helyezzünk hideg vizes borogatást. A fejfájás és a láz enyhítésére adhatunk fájdalom- és lázcsillapító tablettát. A folyamatos hűtőborogatással vagy hűtő-ülőfürdővel hatásosabb lázcsillapítást érhetünk el. A végbélben mért 39 °C feletti láz, tudatzavar és állapotromlás esetén a sürgős kórházba szállítás indokolt.

Hőkimerülés

A hazai viszonyok között előfordulása általában ritka. Rendszerint napok alatt fejlődik ki. E rosszullét leginkább a só- és vízhiány miatt alakul ki.

Leggyakrabban azoknál fordul elő, akik nem szoktak hozzá a nagy melegben és magas páratartalomban végzett fizikai munkához, sporthoz. Hányás és hasmenés következtében is felléphet.

A fejfájás, a szédülés és a tudatzavar néhány óra alatt kialakulhat. Korai jel a bizonyos izomcsoportok görcse. Később fájdalmas merev-rángógörcsök keletkezhetnek a végtagi és a hasi izomzatban. A fokozott verejtékezés, a sápadt, nyirkos bőr az elsődleges vízvesztés következményei. A vér besűrűsödik, mennyisége csökken. A szapora, gyenge pulzus és a felületes légzés súlyos ionzavar fenyegetettségére utal.

A beteget fektessük le, hideg vizes borogatással és masszázzsal csökkentsük a testhőmérsékletét 38 °C alá. Eszméleténél lévő beteggel itassunk bőséges mennyiségű híg sóoldatot (1 kávéskanál só feloldva1 liter vízben).

Hőguta

Hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Vigyük hűvös helyre a beteget, távolítsunk el róla minden ruhát. Testét csavarjuk hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cseréljünk, vagy locsoljunk közvetlenül a testfelszínre hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt cseréljük szárazra. Ha kell, ismételjük meg az eljárást.

Lényeges, hogy a hőártalmak valamennyi megnyilvánulási formája esetén hívjunk mentőszolgálati segítséget a rászorulóhoz.

Wawrzsák Zolt
mentőtiszt