De az örömbe sokszor üröm is vegyül, hiszen nem adhatjuk át magunkat gondtalanul a simogató sugaraknak. Az éltető fényben ugyanis a károsító ultraibolya sugarak mennyisége a kilyukadt ózonréteg miatt évente mintegy 2%-kal nő. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig - túlzott mennyiségben - károsodásokat okozhatnak.

A napfény hosszan tartó hatására a bőr hámrétege megvastagszik, és a pigmenttermelő sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanin termelődése, vagyis - szerencsés esetben - szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bőrt rövid idő alatt túlságosan nagy mennyiségű ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalmas napégés következik be. 1-24 óra múlva a bőr kipirul, megduzzad, érzékennyé, fájdalmassá válik. Később hólyagok is keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség kíséri, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (bizonyos antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek stb.), de gyógynövények is (pl. orbáncfű) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel leégésre hajlamosítanak.

Legfontosabb a megelőzés

A túlzott UV-hatás elkerülése érdekében a napozás során a leégés megelőzésére ilyenkor is fényvédő krémet kell használni. Érzékenyebb bőrűeknek magasabb faktorszámú fényvédő krém ajánlott. Ez szükséges a vízparton is, mert a víztükör visszaveri a sugarakat, így erősebb hatás éri a bőrt. Fürdőzés esetén a fényvédő krém legyen vízálló. A krém alkalmazása után időt (kb. 30 percet) kell hagyni, hogy a hatóanyag beszívódjon a bőrbe.

Ha mégis bekövetkezett a leégés, az első teendő a bőr hűtése. Ez történhet hidegvizes borogatással, esetleg hideg körömvirág- vagy kamillatartalmú teával, hűsítő emulziókkal. Nagyon fontos a viszketés enyhítése, a vakarás megelőzése a felülfertőzés veszélye miatt. Az enyhe leégés néhány nap alatt magától is meggyógyul, máskor azonban a teljes rendbejövetel hetekig is eltarthat. Nagy felületű napégés, erős hólyagképződés esetén orvosi kezelés szükséges.

Megbetegedés is előfordulhat

A napégés, a nap okozta károsodás bizonyos időt igényel. Egyeseknél azonban igen hamar, már néhány perc után szokatlan tünetek (bőrpír, hámlás, viszketés, csalánkiütés, hólyagok) jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a tüneteket fényérzékenységet fokozó betegségek, gyógyszerek vagy kozmetikumok (parfümök, arcvizek, szappanok, főleg a bergamott- tartalmúak, mentolos- vagy citromillatúak) okozzák.

Ha nincs kiváltó ok, akkor napallergiáról, fénykiütésről beszélünk. Ilyenkor rövid idő alatt, elsősorban a ruhával nem, vagy csak a vékonyan fedett területeken lép fel változatos formájú, viszkető kiütés. A panaszok néhány nap alatt elmúlnak, a kiütések azonban csak néhány hét után tűnnek el. A fényvédő krémek nem mindig javítják, sőt néha fokozhatják is a tüneteket, mivel a napkrémek, naptejek bizonyos alkotórészei, az ún. emulgensek az UV-sugárzás hatására allergizálóvá válhatnak.

Ilyen esetekben sajnos kerülni kell a napfényt, és a fényt át nem eresztő, könnyű ruhát kell hordani. Esetleg megkísérelhető a lassú, óvatos deszenzibilizálás, vagyis a bőr kímélő szoktatása a naphoz. Az emulgéntartalmú szereket kerülni kell, és esténként igen fontos a bőr alapos tisztítása és a napvédő szerek eltávolítása.

Az ultraibolya sugarak az ózonnal és egyéb környezetszennyezéssel együtt fokozzák a bőrt és az egész szervezetet károsító úgynevezett oxidatív szabad gyökök képződését. Az oxidatív szabad gyökök olyan molekulák, amelyek rendkívül aktívak, s ezért roppant veszélyesek is, mert tönkreteszik a sejtek membránját és a sejtfehérjéket is. Ezért a tartós, túlzott napsugárzás hosszú távon súlyosabb bőrproblémákkal, akár bőrrákkal is fenyegethet.

Ezért lehetőleg csak a kora délelőtti és a késő délutáni órákban (10 óra előtt és délután négy óra után) napozzunk, mert ilyenkor az ultraibolya sugarak mennyisége kevesebb. Tartós, rendszeres napozás esetén igen fontos a fényvédő krémek használata, sőt a szabadgyökfogó antioxidánsok (pl. A-, C- és E-vitamin, szelén) szedése is megfontolandó.

Dr. Valló Ágnes
belgyógyász szakorvos