Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelőzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentőséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfőbb okát, azaz a független életvitel megszűntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelőzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezető okokat, illetve a veszélyeztető tényezők csökkentésének lehetőségeit.

Azokat a tényezőket nevezzük stroke-kockázati tényezőknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezők. Nem befolyásolható tényező a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezők adják, melyekre kellő hangsúllyal figyelve jelentősen csökkenthető a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezőkhöz tartoznak az életmóddal összefüggő rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelő betegségek.

A stroke-események túlnyomó többségének hátterében az érelmeszesedés áll, ezért elsősorban az érelváltozások kialakulását kell megelőzni. Minden olyan betegség, amely érszűkülethez vezet, növeli a szélütés kialakulásának kockázatát.

• A magas vérnyomás (hipertónia) a stroke legfőbb kockázati tényezője. Egy nemrégen végzett epidemiológiai összesített vizsgálat szerint a fejlett ipari országokban a teljes stroke-rizikó 80%-át a magas vérnyomás adja. A hipertónia felgyorsítja az érelmeszesedést az agyat ellátó nyaki nagyerekben, megbetegíti a kisereket, valamint elősegíti a szívbetegségek kialakulását is. Fontos, hogy már fiatal, 25-30 éves kortól rendszeresen mérjük és kövessük a vérnyomásértékeinket, mert az időben felfedezett és megfelelően kezelt esetekben jelentősen csökkenhet a stroke rizikója. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek ugyan nem gyógyítják meg a hipertóniát, de a vérnyomás csökkentésével a szövődmények kialakulását kedvezően befolyásolják. A magas vérnyomásos betegek étrendjében az alacsony sótartalmú és zsírszegény ételek kapnak hangsúlyt.
• A cukorbetegség szintén felgyorsítja az érelmeszesedést, ezért rendkívül fontos a cukoranyagcsere rendezése diétával, életmódbeli változtatásokkal és szükség szerint gyógyszeres kezeléssel.
• Az elhízás, a túlsúly azért jelentős kockázat, mert az elhízottak körében gyakoribb a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívbetegség, és ezek mindegyike növeli a stroke kialakulásának kockázatát.

A testtömeg-index (BMI = Body Mass Index) az a mutatószám, amely megmutatja, hogy testsúlyunk mennyire tér el a normál tápláltsági állapottól. A BMI-t a kg-ban mért testtömeg és a cm-ben mért magasság négyzetének hányadosával számoljuk ki, melynek értéke 18,5-25 kg/m2 között tekinthető normálisnak, 25-30 között túlsúlyról, 30 feletti értéknél elhízásról és 40 felett súlyos elhízásról beszélünk.

A megfelelő testsúly és egészségi állapot fenntartásához fontos a naponkénti rendszeres testedzés, ami lehet séta, mérsékelt vagy intenzív testmozgás.

• A dohányzás, a napi 10 cigaretta 50%-kal növeli a stroke kialakulásának kockázatát, sőt a passzív dohányzás szintén jelentős kockázatot mutat. Az, hogy dohányzunk-e, csak rajtunk múlik: adjunk esélyt magunknak, az életnek! Tudjuk, a szenvedély nagy úr: a leszokás elhatározásához legtöbbször visszafordíthatatlan betegséget kell megállapítania az orvosnak. De miért kellene ezt megvárnunk? Nincs olyan gyógyszer, amivel akaraterőt vehetnénk magunkhoz! Vegyünk hát egy mély levegőt és határozzuk el magunkat! Higgyük el, hogy képesek vagyunk rá!
• A mértéktelen alkoholfogyasztás növeli a betegség kialakulását, míg a kis mennyiségű alkohol fogyasztása (napi 1 pohár vörösbor) szakorvosi körökben elfogadott nézet szerint jó hatással lehet az erek falára.
• A tartósan fennálló stressz jelentősen károsíthatja ereink állapotát, ezért tudatos életmódvezetéssel, relaxációval megelőzhetjük az ilyen szempontból fokozottan megterhelő helyzeteket, szituációkat.
• A magas vérzsírszint a fontos kockázati tényezők között szerepel a stroke-ot illetően. A szervezetnek az élettani működéshez szüksége van bizonyos mennyiségű koleszterinre, de ha a vér zsírok kóros mennyiségben vannak jelen (magas LDL-koleszterin- és trigliceridszint és alacsony védő hatású HDLkoleszterin- szint), akkor az erek falára való lerakódás következtében szűkületet okoznak, elindítva az agyi érelmeszesedés folyamatát. Alkalmazzunk változatos, zöldségben, gyümölcsben gazdag, de sóban, cukorban és zsiradékban szegény étrendet.
• Kiemelhetnénk a genetikai faktorokat, mint nem befolyásolható tényezőket, de hangsúlyozzuk, hogy a hasonló genetikai állománnyal rendelkező emberek életmódbeli eltérései nagyon sokat javíthatnak, illetve ronthatnak a stroke rizikójának kialakulását illetően. Például ha jelentősen elhíznak, természetesen sokkal nagyobb lesz a rizikójuk arra, hogy a fent említett betegségek kialakuljanak, ezáltal nagyobb esélyt adva a stroke kialakulásának is.

A befolyásolható tényezők közül a magas vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint kezelhető és folyamatos ellenőrzést igényel. Szívbetegség, keringési zavar esetén szigorúan be kell tartani a kezelőorvos utasításait, tanácsait. Amennyiben kérdések merülnek fel, ha többet szeretne tudni, nyugodtan keressen fel szakembert, aki segítséget nyújt önnek.

Rendkívül indokolt, különösen a halmozott, azaz egyszerre több rizikófaktorral rendelkezők esetében a kockázati tényezők csökkentése, így kiemelten fontos az életmóddal összefüggő tényezők befolyásolása.

A fent említett faktorokat szándékosan nem rangsoroltuk, hiszen a tudomány néha egyik, néha másik oldalról világítja meg jobban a problémát. Számunkra az a fontos, hogy összességében, hosszú távon - hasonlóan, mint a tízparancsolatot - kövessük a fent leírtakat, mert helyes életmóddal hosszú-hosszú aktív éveket nyerhetünk egészségben magunknak és családtagjainknak. Az első részben említettük, hogy a betegség heveny szakaszában történő szakszerű ellátás jelentősen befolyásolja a beteg további sorsát, beleértve a rehabilitáció eredményességét is. A következő részben arról olvashatnak, hogy mi történik a stroke-ot elszenvedett beteggel a kórházba kerülést követően.

Dr. Krisán István
Neurológia-stroke Osztályvezető Főorvos

Vasziné Kovács Mária
Egyetemi Ápoló, Osztályvezető Főnővér