A "tisztaság fél egészség" szólásmondás szerint egészségünket szolgáljuk azzal, ha tisztán tartjuk magunkat és környezetünket. A mondást elemezve eljátszhatunk a gondolattal, hogy ha a "tisztaság" fél egészség, akkor az egészség másik felét talán a "piszok" jelenti? Meglepő módon ez az értelmezés talán nem is jár olyan messze a valóságtól!

Újabban divatos arról beszélni, hogy a nyugati életstílus tehető felelőssé az allergiás betegségek és ezen belül az asztma növekvő elterjedéséért. Igaz, nagyon nehéz pontosan meghatározni, hogy mi tartozik a nyugati életstílus fogalomkörébe, de a jobb lakásviszonyokat és a jobb higiéniás körülményeket egyértelműen idesorolják.

Az allergia "születése"

Feltételezik, hogy az emberek egy részénél az allergia azért alakult ki, mert gyermekkorukban szüleik, hogy megvédjék őket a fertőzésektől, szinte steril körülményeket próbáltak számukra biztosítani.

Az újszülött immunrendszere fejletlen. Élete során még találkoznia kell a külvilágban levő baktériumokkal és antigénekkel, hogy ki tudja fejleszteni "immunológiai emlékezetét". A szervezet védekezőrendszere az egyszer már megismert antigénekre emlékezni fog, még sok év múlva is felismeri őket, és védekezik ellenük. A csecsemő immunrendszerének "tanulása" során azonban van egy olyan rövid időszak, amikor az immunológiai működés még befolyásolható. Ha ilyenkor a csecsemő szervezete nagy mennyiségű idegen anyaggal (pl. tehéntejes hozzátáplálás esetén fehérjével) találkozik, a kívánatos immunválasz helyett könnyen allergiára való hajlam alakul ki.

A "higiéniaelmélet"

A "higiéniaelmélet" szerint minél kevesebbet érintkezünk környezetünkkel, annál inkább megfosztjuk immunrendszerünket attól a lehetőségtől, hogy megtanulja megkülönböztetni a sajátot az idegentől. A bakteriális eredetű anyagokkal való ritkább érintkezés, a csecsemők étrendjének változása és az antibiotikumok korai alkalmazása tehető elsősorban felelőssé a kedvezőtlen, allergiás változásokért.

Újabban terjed a vélemény, hogy talán "piszokkal" kellene edzeni a fejlődő szervezet immunrendszerét ahhoz, hogy igazán működni tudjon, mert az ingerszegény környezet és a steril ételek világában a szervezet nem képes megfelelő immunválaszra, és ezért az immunrendszer néha már egészségre ártalmatlan anyagokra is kórosan reagál.

A házipor baktériumok sejtfalából származó mérgező hatású anyagokat, endotoxinokat is tartalmaz. Ezek az anyagok megakadályozhatják az allergia kifejlődését, ugyanakkor megindítják az immunválasz mechanizmusát. Egy vizsgálat során megállapították, hogy azok, akik kevesebb endotoxint tartalmazó port lélegeztek be, hajlamosabbak voltak az asztma kialakulására, míg azok, akik több baktériumtörmelékhez (endotoxinhoz) jutottak, bizonyos fokú védettségre tettek szert.

Természetesen ezt az elméletet nem fogadja el mindenki. Sokan ma is meg vannak győződve arról, hogy számos betegségért elsősorban éppen a nem kielégítő higiéniai viszonyok tehetők felelőssé.

"Piszokvakcina"?

Az elmondottak miatt, ha valaki korábban természetes úton még nem kapta meg kellő "baktériumadagját", a közeljövőben talán injekció formájában pótolhatja a hiányt. A "piszokinjekció" (dirt vaccine) nevű védőoltással többéves kutatómunka után a rhinitis (orrnyálkahártya-gyulladás) és az asztma kezelésével kapcsolatos, biztató eredményű klinikai vizsgálatokat végeztek, illetve végeznek.

Az oltás hatóanyaga egy, a talajban, vízben, növényekben elterjedt Mycobacterium vaccae nevű, egészségre ártalmatlan baktérium, ami elősegíti a szervezetben a gamma-interferon nevű anyag termelését. Az interferonok az immunrendszer hatékonyságát javító, baktérium-, vírus- és tumorellenes hatású anyagok.

A baktériummal kapcsolatos felfedezés John Stanford érdeme, aki 1971-ben, Afrikában a Mycobacterium ulcerans által okozott fekélyes betegség kialakulását vizsgálta. Megfigyelte, hogy a Nílus mentén vándorló nomád törzsek mindig ugyanazon a területen betegedtek meg, ám továbbhaladva újabb esetek nem fordultak elő közöttük. Feltételezte, hogy útközben találkozniuk kell egy hasonló, eddig ismeretlen, de az emberre ártalmatlan baktériummal, ami védelmet nyújt az említett betegséggel szemben is. Víz-, talaj- és növényminták ezreit vizsgálva felismerték, hogy a Mycobacterium vaccae az a baktérium, ami az immunrendszerre gyakorolt stimuláló hatása miatt védelmet biztosít nem csak az említett, hanem más kórokozókkal szemben is.

Franklin Benjamin (1706-1790) szerint: "Ne tűrj szennyet testeden, ruhádon, lakásodban." Pablo Picasso (1881-1973) viszont így vélekedett: "Nem szabad túl sokat mosakodni, ugyebár... nem egészséges..." Az igazság talán a két vélemény között van.

Arizonában egy 1035 gyermeken végzett vizsgálat alapján megállapították, hogy ahol egy vagy több testvér volt a családban a gyermek születésekor, az asztma - a testvérek számától függően - egyre ritkábban jelentkezett. Szintén csökkent az asztmás megbetegedések száma azoknál, akik életük első félévét csecsemőotthonban töltötték, szemben a fertőzésektől kímélt, otthon nevelt gyermekekkel.

Olasz katonai főiskolások között végzett felmérés során a vérből kimutatható immunglobulinok alapján megállapították, hogy a résztvevők milyen fertőzésekben, milyen gyakran betegedtek meg. Kiderült, hogy azok között, akik többször estek át - lazább higiéniai szokásaik miatt - fertőzéseken, kevesebben voltak allergiásak és asztmásak, mint a higiéniára adó, gyakrabban tisztálkodó társaik.

dr. Százados Imre

A Patika Magazin közel 12 000 cikkével kíván önnek továbbra is kellemes és hasznos szórakozást a www.patikamagazin.hu portálján!