A dohányzás a XXI. század morbus hungaricusa, amely ellen minden erőnkkel küzdenünk kell - jelentette ki Prof. Dr. Mechtler László, az Amerikai Magyar Orvosszövetség (AMOSZ) elnöke, a szervezet Budapesten tartott kongresszusán.

"300 amerikai barátom közül csak egyetlen egy dohányzik. Az orvosok, a politikusok, a művelt értelmiség soraiban ma már csak elvétve találunk dohányost. A dohányzás mára a műveletlenség, a vesztesek jellemzőjévé vált, és aki csak teheti, szeretne megszabadulni tőle, és igyekszik a lehető legnagyobb mértékben eltitkolni megbélyegző szenvedélyét. A világ vezető dohányzásellenes szakembereit hoztuk el a magyar fővárosba, ahol a magyar szakemberekkel együtt tekintettük át a jelenlegi tragikus helyzetet, és próbáltuk megtalálni, megmutatni a kitörés útját." - folytatta a magyar-amerikai professzor.

A félelmetes tüdőrák és a COPD

A világ első onkológiai központjának, a Roswell Park Cancer Institute Neuroradiológiai Központjának a vezetője elmondta, hogy intézetükben a központi idegrendszeri daganatáttéteknek a felét a tüdőrák agyi metasztázisai teszik ki.

Minden dohányos tudja, hogy a cigarettázás tüdőrákot okozhat. Minden tizedik dohányos férfinál, és minden ötödik dohányos nőnél kialakul ez a gyilkos betegség. A tüdőrák kialakulásának kockázata 23-szoros a dohányos férfiak körében a nem dohányosokhoz képest.

A legnagyobb veszteséget a légúti betegségek áldozatai jelentik. Tüdőrákban és COPD-ben évente közel 10.000 magyar veszíti életét, 90%-uknál a betegség kialakulása egyértelműen a dohányzásra vezethető vissza - figyelmeztetett dr. Kovács Gábor, országos tüdőgyógyász szakfőorvos. Magyarországon a felnőttek harmada (34%) dohányzik: a férfiak 41%-a, a nőknek pedig a 28%-a. Aggasztóbb a helyzet a fiatalok között: a 18 éves fiúk 47%-a, a lányoknak pedig a 48%-a vallotta magát dohányosnak. Ennek a tendenciának a következménye, hogy ma már a tüdőrák a leggyakoribb daganatos halálok a nők körében hazánkban is. A fiatalkori és a női dohányzás terjedése egyértelműen arra figyelmeztet mindenkit, hogy egyértelmű lépéseket kell tennünk a dohányzás visszaszorítása érdekében.

A jó példa

A jó példával nekünk, orvosoknak és a politikusainknak kell elöl járnunk. Nem szabad dohányoznunk, és minden alkalmat meg kell ragadnunk, illetve megteremtenünk annak érdekében, hogy minél kevesebben dohányozzanak ebben a csodálatos országban. A legtöbbet saját példánkkal, azaz nemdohányzásunkkal, illetve munkánkkal tehetünk a cél elérése érdekében. Az orvosok ezen kívül segítsék dohányos betegeiket a leszokásban, a politikusok pedig haladéktalanul hozzák meg azokat a jogszabályokat, amelyek elősegítik a dohányzás visszaszorítását, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és a szülők pedig neveljék úgy a magyar fiatalokat, hogy azok ne akarjanak dohányozni.

Dohányzáspervenció

A felnőtt dohányosok 90%-a 18 éves kora előtt szokik rá a cigarettára. A tizenéves korban végzett dohányzásprevenció tehát kiemelt jelentőséggel bír. A tinédzserek viszont sokkal jobban hallgatnak társaikra, mint a felnőttekre, legyen az szülő, tanár vagy orvos. A fiatalkori egészségmegőrzés leghatékonyabb módszerének ma a kortárssegítést tartjuk. - fejtette ki dr. Simon Tamás, a SE Közegészségtani Intézetének professzora. Intézetükben az elmúlt 20 évben mintegy 2000 orvostanhallgatót képeztek ki kortárssegítőnek, akik az ország 76 városában több mint 8000 középiskolás diákot készítettek fel a kortárssegítő tevékenységre. A kortárssegítők a dohányzásmegelőzésen kívül az alkohol és a drogok, valamint a szexuális problémák elleni küzdelemben is kedvezően befolyásolhatják a fiatalokat.

A nikotin egy kifejezetten addiktív szer, amely akár olyan erős függőség kialakulásához is vezethet, mint a kokain vagy a heroin. Nem véletlen, hogy segítség nélkül a leszokási kísérleteknek alig 3%-a sikeres - emelte ki előadásában Prof. Dr. Peredy Tamás, toxikológus professzor, az AMOSZ soros elnöke.

A megelőzésre sokkal nagyobb gondot és pénzt kell fordítani. Az igazi célnak ugyanis nem a betegség, azaz a dohányzás keserves gyógyításának kellene lennie, hanem a fiatalkori dohányzás megelőzését kellene elérnünk. Iskolai prevenciós programokra és jelentős, központilag szervezett, illetve finanszírozott médiatevékenységre van szükség -foglalta össze az előttünk álló feladatokat dr. Kovács Gábor.

Dohányzás a kardiológus szemével

A legnagyobb kockázatnövekedést a még munkaképes korú, 45-59 éves lakosság körében tapasztaltuk - hangsúlyozta Prof. Dr. Fenyvesi Tamás, a SE III. sz. Belgyógyászati Klinikájáról. Ebben az életkorban a dohányzás a férfiak esetében több mint 3-szoros, a nőknél pedig közel 5-szörös kockázatnövekedést jelent a halálos agyi érkatasztrófákra nézve. Napi legalább 1 doboz cigaretta elszívása 7-szeresére növeli a szívinfarktus kockázatát a 40 évesnél fiatalabbak körében. A dohányzás visszaszorításával a leggyorsabb eredményt a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorításában érhetjük el. Már az utolsó cigaretta elszívását követő napon jelentősen, a dohányzás abbahagyása után 2 évvel pedig a nemdohányzók szintjére csökken a szívinfarktusok gyakorisága. A halálos kimenetelű kardiovaszkuláris események csökkentésével évente több mint 10.000 életet menthetnénk meg - folytatta a kardiológus professzor.

Segítő környezet

A dohányosokat a leszokás irányában motiválhatja orvosuk tanácsa, amelyet erősíthet a nemdohányzó életformát elfogadott normaként kezelő, vagy megkövetelő közvetlen környezet is. Javítja a leszokás eredményességét, ha a dohányost krónikus betegként kezeljük, és a kezelés során olyan kezelési módszereket alkalmazunk, amelyek hatékonyságát már egyértelműen bizonyították. A dohányzás egy összetett betegség, ismeretlen hatású csodaszerektől, módszerektől önmagukban ne várjunk segítséget. Mindenkinek a számára legmegfelelőbb kezelési módszereket kell alkalmaznunk, amelyek a pszichés támogatás mellett a nikotinfüggőség miatt kialakuló megvonási tüneteket a leghatékonyabban csökkentik.

A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény

Minden második függő dohányos a vártnál korábban veszíti életét valamilyen, a dohányzásával összefüggő betegségben. A dohányzás ellen csak a legszélesebb körű összefogással érhetünk el eredményt. Magyarország is aláírta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, amely szerint

• Növelni kell a dohánytermékeken elhelyezett figyelmeztetések méretét, célszerű kötelezővé tenni a központilag megadott elrettentő képek elhelyezését is.
• Be kell tiltani a félrevezető csomagolási technikákat (hosszú, vékony doboz, light elnevezés, a nőket és a fiatalokat célzó formák és színek alkalmazása stb.)
• Teljesen meg kell szüntetni a dohánytermékek reklámozását, valamint a dohányipar promóciós és szponzorálási tevékenységét.
• Biztosítani kell a dohányos és nemdohányos emberek számára egyaránt a dohányfüstmentes környezetet.
• Emelni kell a dohánytermékek adójának a mértékét a kereslet csökkentése érdekében.
• Segíteni kell a leszokást, és támogatni a függőség kezelését.
• A dohányzás és a dohányfüst elleni harcban erősíteni kell a képzés, a kommunikáció és az általános ismeretterjesztés területén végzett tevékenységeket.

- emelte ki Geoffrey T. Fong, a kanadai Waterloo Egyetem Rákkutatási Intézetének a professzora.

Kizárólag az össznemzeti szinten meghozott intézkedésektől várható eredmény, amennyiben azok betartásáról, illetve betartatásáról is gondoskodnak. Ha gyorsan meghozzák a kellően szigorú törvényeket az egyes országok, és gondoskodnak azok betartásáról is, akkor évente több millió ember életét lehetne megmenteni a Földön - hangsúlyozta Fong professzor.

További információ: www.tudobeteg.hu

dr. Mucsi János
tüdőgyógyász szakorvos