A hasi idegrendszer is stresszelhető

Második agyunk ugyanolyan, mint a koponyánkban elhelyezkedő első: emlékezik, tanul, irányítja a viselkedést; idegsejtek hálózata alkotja, amelyben a kommunikáció többtucatnyi fajta ingerületátvivő molekula révén történik. Mivel ezek az ingerületátvivők ugyanazok, mint a feji agy esetén, a termelésüket módosító szerek mindkét agy működését alapvetően befolyásolják. Sőt manapság az is felvetődött, hogy a hangulatot, az érzelmi és kedélyállapotot megváltoztató szerek valójában ezen a másik agyon fejtik ki a hatásukat.

A felfedezés, mint minden, a régi rendszert felborító újdonság, megrázta a tudósközösséget. Dr. Michael Gershon New York-i anatómus- és sejtbiológusprofesszor tíz éve megjelent Second Brain (Második agy) című könyvében írta le kutatási eredményeit.

A feji központ nem irányítja a bélben lévőt, csak kommunikál vele.

A szerotonin nevű vegyület az agy működésében játszik fontos szerepet. Az "ingerületátvitel" folyamatáért felelős, s jelenléte csak az agyi funkciókra jellemző.

Dr. Gershon a könyvében leírja, milyen nehezen sikerült elfogadtatnia, hogy az agyi ingerületátvitelben fontos szerepet betöltő szerotonin megtalálható a bélben is. E felfedezés óta eltelt két évtizedben újabb és újabb ingerületátvivő anyagokat fedeztek fel az agyban, amelyeket rendre megtaláltak a bélben is. A bélfal izomrétegei között ugyanis idegsejtek hálózata található a nyelőcsőtől kezdve egészen a végbélig, és ennek a hasi agynak a működése nincs alárendelve a másiknak. A két teniszpályányi felületű bél ugyanannyi idegsejttel rendelkezik, mint a gerincvelő. Bár korábban azt gondolták, működését a feji agy irányítja, mára kiderült: a kettő közötti összeköttetést 90%-ban olyan idegrostok alkotják, amelyek a hasból visznek információt a fejbe. Ha ezeket az idegrostokat elektromosan ingerlik, vagy szorongás, vagy a tökéletes jóllét érzése fog kialakulni. Az ebből megszülető következtetés nem az lett, hogy igazából a has az úr, inkább egyfajta egység, a "feji agy- bélagy tengely" működéséről beszélnek.

Az egységként működő tengely létét a hétköznapi tapasztalatok is alátámasztják, és nemcsak arról van szó, hogy ha valaki izgul, egyben hasmenése is van, vagy a stressz "gyomorideggel" járhat együtt, hanem a betegségek is egyformán megjelennek mindkét agyban. A Parkinson-kórt a bél idegsejtjein hamarabb lehet diagnosztizálni, mint a fejben, az Alzheimerkór elváltozásai a bélagyat ugyanúgy érintik; mindkét betegségnek krónikus székrekedés a hasi velejárója. A cukorbetegség idegsejteket pusztító hatása a bélben is jelentkezik, és a hasi agy idegsejtjei ugyanúgy függővé válnak, ezért sújtja a morfinistákat lelassult bélműködés. A feji agyra ható gyógyszerek a hasi agy működését is megváltoztatják, és mivel a hangulati állapotot szabályozó egyik molekula, a szerotonin 90%-ban a bélben termelődik és csak 10%-ban a fejben, az is elképzelhető, hogy az antidepresszánsok valójában a bélben fejtik ki hatásukat. A hasi agy termel benzodiazepint is, ami egyébként gyógyszerként előállítva sok nyugtatószer hatóanyaga. A bélfalban lévő cannabinoidreceptorok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az orvosi marihuánát ne annak euforizáló hatása, hanem a bélműködést nyugtató, relaxáló tulajdonsága miatt fogyasszák a Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők. A természetben fellelhető legerősebb hallucinogén, a Mexikóban honos látnokzsálya másik különleges képessége, hogy a gyulladt bél mozgékonyságát csökkenti, azaz megszünteti a hasmenést.

A hasi idegrendszer éppúgy túlingerelhető, mint a feji, stressz hatására ugyanazok a molekulák termelődnek benne, amelyek a fejben és amelyekről sokáig azt hitték, hogy csak az agy egy fontos része, a hipotalamusz képes termelésükre. A stressz a bél receptorainak ingerlékenységét fokozza, ezért a krónikus stressz során a bél érzékenyebbé válik a fájdalomra. A bélbetegek figyelme annyira a fájdalmas belükre összpontosul, hogy az egyéb fájdalom jóval kevésbé tűnik fel nekik. Egy kísérletben kimutatták, hogy e betegek a bőrüket ért fájdalomingert kevésbé veszik észre, mint a normál kontrollszemélyek. A hasi agy képes a tanulásra: a figyelem irányításának technikáival és a stresszre adott ösztönös reakció tudatosításával és módosításával - pl. autogén tréning révén - a bélbetegek állapota jelentősen javítható.

A 2000-es évek elején az egyik legtöbbet idézett tudományos cikk két japán kutató munkája volt, amelyben Kenji Kangawa és Masayasu Kojima beszámolt arról, hogy megtaláltak egy növekedésihormon- szerű molekulát, amelynek korábban már ismert volt a receptora a hipofízisben, a fejben. A molekula megtalálását az nehezítette, hogy nem ott termelődik, ahol számítottak rá, hanem a gyomorban; ghrelinnek, azaz növekedést serkentőnek nevezték el, a testsúlyszabályozáson kívül az idegsejtek növekedésében, az új helyzetekhez való alkalmazkodásban, azaz a tanulásban van szerepe.

Második agyunk tehát ugyanolyan, mint a koponyánkban elhelyezkedő első: emlékezik, tanul, irányítja a viselkedést; idegsejtek hálózata alkotja, amelyben a kommunikáció többtucatnyi fajtájú ingerületátvivő molekula révén történik. Mivel ezek az ingerületátvivők ugyanazok, mint a feji agy esetében, a termelésüket módosító szerek mindkét agy működését befolyásolják. Sőt manapság az is felvetődött, hogy a hangulatot, az érzelmi és kedélyállapotot megváltoztató szerek valójában ezen a másik agyon fejtik ki a hatásukat.

A dr. Gershon felfedezése nyomán megszülető új tudományág, a neurogasztroenterológia a gyomor-bél rendszer és az idegrendszer összefüggéseivel foglalkozik, szemlélete egyre inkább integrált, azaz nem azt vizsgálja, mi van előbb, az idegesség és ennek nyomán a hasmenés, vagy a bélizmok feszülése és ennek következtében a szorongás, hanem azt mondja, hogy a testi és a lelki működések nem választhatók szét, ugyanannak az éremnek két oldalát alkotják.

Forrás: Népszabadság - Dr. Kazai Anita - 2008. április 19.