35 éves kor felett a csonttömeg fokozatosan csökken. Ez nem kóros folyamat, amíg a csontritkulás nagyobb mértéket nem ölt. Nőknél a változás korában (klimax) a csontvesztés folyamata felgyorsul, ami a női nemi hormonok csökkenésével hozható összefüggésbe. A klimax után 5-6 évvel a csontvesztés lassúbb ütemben, de tovább folytatódik. 65 éves kor felett a nők és férfiak csonttömegvesztése csaknem azonos mértékű. A 65 évesnél idősebb nők egyharmadánál következik be csigolyatörés az oszteoporozis következtében. 80 éves kor felett minden harmadik nő és hatodik férfi esetében csípőtáji törés fordulhat elő.

A csontritkulás jellemző tünete a fájdalom. Leggyakrabban a gerinc fáj, az alsó háti és az ágyéki szakaszon, de másodlagos fájdalom is jelentkezhet a has, vagy a mellkas területén és a végtagokban is. A fájdalom lassan, fokozatosan alakul ki és tartós. Csekély mozgás is fokozhatja, álló testhelyzet, rázkódás és nyomás különösen. Fekvéskor azonban enyhül. Épp emiatt jó hatásúak a gerincre háruló teher egy részét átvállaló fűzők is, melyek használatát nem szabad túlzásba vinni, mert hosszú távon a hátizmok gyengülése révén árthatnak!

Előfordulhat, hogy a fájdalom hirtelen jelentkezik egy meghatározott ponton. Ennek oka a csigolya testének részleges, vagy teljes összeroppanása. Az akut gerincfájdalom 4-6 hét után enyhül, ha nem, úgy más, nem oszteoporózisos eredetre is gondolni kell.

A fájdalom mellett a másik legfontosabb jel a csonttörés. A törések száma önmagában is figyelmeztető, leginkább akkor, ha már kis erőbehatásra (pl. esés) is bekövetkezik.

A változás korába kerülő nő csigolyáinak roppanásos törései a jellemzőek, de gyakori a hosszú csöves csontok törése is (pl. az eséskor az alkaron keletkező törés). Általában idősebb korban jelentkezik, de súlyosabb következménye miatt a legveszélyesebb töréstípus a combnyak törése.