Az első rágyújtásban és a leszokásban is óriási a szerepe a családnak, a barátoknak. A hazai dohányosokat gyenge leszokási hajlandóság jellemzi: tisztában vannak a szövődményekkel, a függőség tényével, mégis felmentik magukat. Bár egyre nyitottabbak az orvosi segítségre, ritkán élnek vele, ha megpróbálnak leszokni, azt egyedül teszik - főként a családjuk miatt.

Ez derül ki az Egyensúly Alapítvány most közzétett országos reprezentatív kutatásából, mely alapján a háziorvos és a család együttes segítsége lehet a mentőöv a cigarettázóknak, hiszen azoknak, akik orvosi segítséggel próbálnak meg leszokni, hatszor nagyobb az esélyük a sikerre.

A családért lemondanánk róla - de a szándék még csak félsiker!

A kutatásban résztvevő dohányzókat, illetve a korábban dohányzókat is a család motiválná, motiválta leginkább (54 százalék) a leszokásra, a gyerekvállalás (46 százalék), és az anyagi okok (45 százalék) mellett. A mikrokörnyezet hatása már a rászokásban tetten érhető, hiszen a megkérdezettek több mint fele első alkalommal a barátok és a társaság miatt gyújtott rá, továbbá a dohányosok környezetében minden második ember cigarettázik.

Leszokási hajlandóságból erős kettes - Semmi kétség, kell az orvosi segítség!

A dohányosok szerint a leszokáshoz nagy erőfeszítés és kitartás kell, a megkérdezettek háromnegyede próbált meg leszokni a cigarettáról egyedül, segítség nélkül, kevés sikerrel. Bár egyelőre csak mintegy 2 százalék fordult orvoshoz szenvedélybetegségével kapcsolatban, pozitívan értékelhető, hogy a válaszadók egyharmada nyitott volt arra, hogy szakember segítségét vegye igénybe.

"Az orvosi háttértámogatás lényege abban áll, hogy a szervezet egészségi állapotának felmérésével személyre szabott terápiát ajánl a háziorvos, tanácsot adhat a szükséges életmód változtatáshoz és egyben pszichés támogatást is nyújthat a hatalmas erőfeszítéssel járó leszokási folyamatban. Azoknak a dohányzóknak, akik orvosi segítséggel próbálnak lemondani káros szenvedélyükről, hatszor nagyobb az esélyük a sikerre" - hangsúlyozta Dr. Vajer Péter, családorvos.

A válaszadók átlagosan 2-3 alkalommal kísérelték meg abbahagyni a dohányzást, és alig több mint egy évig bírták cigi nélkül. Minden negyedik dohányosnál fordult már elő valamilyen dohányzással kapcsolatos egészségügyi szövődmény, mégis csak egynegyedük konzultált orvossal.

Kezeljük szenvedélybetegségként!

A megkérdezettek átlagosan 11-12 éve dohányoznak és naponta 15-16 szál cigarettát szívnak el. Az életkor emelkedésével nő a dohányzással töltött évek száma, és a naponta elszívott cigaretta mennyisége. (A függőség kialakulásának tipikus jellemzője.) A szenvedélybetegek szinte teljes köre tisztában van azzal, hogy a dohányzásnak súlyos következményei lehetnek, de nem betegségként kezelik, és nem fordulnak orvoshoz. Minden második dohányzó élvezetből cigarettázik, és mindössze közel egyharmaduk gondolja, hogy ő maga is függő.

A kutatás háttere

A Szinapszis Kft. által elvégzett országos reprezentatív online kutatás 300 fős minta alapján a 25-40 évesek között vizsgálta a rászokás, illetve főként a leszokás mögötti motivációkat, a jelenleg is dohányzó (200 fő) és a dohányzásról már leszokott (100 fő) nők és férfiak körében.

Forrás: Egyensúly Alapítvány