Munka-alkoholizmus - szenvedélye a munka

2009-01-20 09:23:06    

A cég az otthona, a munka tölti ki az életét, a szabadsága alatt sem lazít, szorong. Az a sok ezer ember, aki ezt az önpusztító életet éli, korunk új szenvedélybetegségében, a munkamániában szenved. Sokáig élvezik a sikert, az elismerést, míg egy nap elpattan a húr, idegeik felmondják a szolgálatot, és képtelenek többé dolgozni.

Amerikában a hetvenes években a munkaszenvedély az alkoholszenvedély (alkoholizmus) mintájára a "workaholism" elnevezést kapta. A páciensnél a szenvedélybetegség minden tünete fellelhető, és úgy is viselkedik, mint egy alkoholfüggő: szüksége van az anyagra, azaz a munkájára. Egy munkamániás számára nincs rosszabb, mint a túl kevés munka. Ha nincs elég, gondoskodik róla, hogy legyen. Nála nem ritka a 70 órás hét. Hazaviszi a munkát, vagy ha nem, keres magának tennivalót otthon. Soha nincs szabadideje, ugyanis állandóan attól fél, hogy ha nem használ ki minden percet, haszontalanul telik az ideje. A munkamániás ember mindig többet dolgozik, mint amennyit elvárnak tőle.

Amikor a szabadság elvonási tünetekkel jár

A munkamániás egy idő után észre sem veszi, hogy milyen sokat dolgozik. Ha szabadságra megy, talán kényszerűségből, szabályos elvonási tünetek jelentkezhetnek nála, mint például idegesség, depresszió vagy ingerlékenység. Miután kizárólag a munkának él, családját és barátait ritkán látja, egyre magányosabb lesz. Bár felismeri a viselkedéséből fakadó problémákat, nem vesz tudomást róluk. Bekövetkezik azonban a pillanat, mikor a szervezete és az idegrendszere felmondja a szolgálatot, képtelen tovább dolgozni. A munkaalkoholista ember ezt katasztrófaként éli meg. Aki saját érékeit kizárólag a munkáján keresztül tudja meghatározni és túlzóan teljesítmény-centrikus, azt különösen fájdalmasan érinti saját munkateljesítményének csődje.

Csökkent önértékelés és perfekcionizmus

Nem csak a menedzserek, a szabad foglalkozásúak vagy a vállalkozók körében találni munkamániást. Ez a szenvedélybetegség az élet minden területén megtalálható, nőket és férfiakat egyaránt megtámadhat - bármely munkakörben. Vannak munkamániás háziasszonyok, diákok és nyugdíjasok. A potenciális munkaalkoholista személyisége sokkal inkább hajlamosító tényező, mint a foglalkozása: a munkamániás ember rendkívül versenyorientált, önmagát ugyanakkor lebecsüli, nincs önbizalma és hajlamos a perfekcionizmusra. A legtöbben úgy érzik, csak a munkájuk révén szerezhetik meg azt az elismerést, amire vágynak.

Minél előbb megállítható a szenvedély elhatalmasodása, annál jobb. Mivel a legtöbb munkamániás ember sokáig nem hajlandó tudomást venni az állapotáról, fontos szerep hárul a családra, ismerősökre. Ők oly módon segíthetnek a legjobban, ha időben és nyomatékosan közlik vele, hogy életmódja helytelen és számukra elfogadhatatlan. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a szenvedélybeteg hetente néhány munkamentes estét tartson. Az se a munkamániás egyénen, se a rokonokon nem segít, ha a kialakult állapotot megértően kezelik és elfogadják. Ha ezek a beszélgetések nem vezetnek sikerre, a család és a barátok egy idő után óhatatlanul a megszállott személy nélkül fogják alakítani a programjaikat, sőt, magánéletüket is.

A pszichológus segíthet

A munkamániából nehéz kigyógyulni. A drog, ami ezt a szenvedélyt táplálja, nem kerül pénzbe, mindig rendelkezésre áll és szemben más drogokkal, a mai társadalomban igen nagy elismerésnek örvend. Az olyan erények, mint a rendszeretet, a megbízhatóság és a fegyelem a munkamániás embert inkább a hős, mint munkafüggő színében tüntetik fel. És miközben kedvére hódol a szenvedélyének - már ameddig munkaképes - nagyfokú társadalmi elismerésben részesül, és az esetek többségében szép fizetést kap.

A munkamániás embernek pszichológus szakember segítségére van szüksége. Hatékony lehet az egyéni vagy a csoportterápia. Ennek során elérhető, hogy a páciens belássa saját helytelen életvitelét, és egészségesebb munkatempót alakítson ki. Lényeges, hogy képes legyen olyan személyiségjegyeket felfedezni saját magában, melyek hozzásegítik az egészségesebb önértékeléshez, vagyis hogy önbecsülése mércéje ne kizárólag a munka és a teljesítmény legyen. A terápia során meg kell tanulnia az egészséges munkabeosztást is. A gyakorlat lényege, hogy a munkát akkor is abba kell hagyni egy meghatározott időpontban, ha nincs befejezve. A hétvégén pedig nem szabad dolgozni. A munkamániások számára ez elképzelhetetlenül nehéz feladat.

Kapjon észbe időben!
Ha az alábbi tünetek közül Ön saját magán több mint négyet észlel, fennáll a veszélye, hogy Önnél épp kialakulóban van vagy már ki is alakult a munkamánia:

- Sokkal többet túlórázik, mint mások. A hétvégéken, esténként és a szabadsága alatt is állandóan dolgozik.
- Szinte csak olyasmit olvas, aminek köze van a munkájához, és csak olyan emberekkel találkozik, akik a munkája miatt fontosak Önnek.
- Lelkiismeret-furdalása van a munkájával kapcsolatban.
- Állandóan a munkájára gondol.
- A rokonai és barátai panaszkodnak, hogy soha nincs ideje.
- Mindig talál kifogást, hogy adott pillanatban miért kell dolgoznia, és kimenti magát.
-Elhanyagolja az olyan alapvető testi szükségleteket, mint az egészséges táplálkozás, a rendszeres kikapcsolódás és az elegendő alvás.
- Állandó rohanásban él és dolgozik, türelmetlenül és agresszíven reagál, mikor valaki arra kéri, hogy szakítsa félbe a munkáját.
- Képtelen kiosztani a feladatokat, elvégzi az alacsonyabb képzettségi szintet igénylő munkákat is, vagy fölöslegesen csinál magának munkát.
- A teljesítménye romlik, elengedi a füle mellett az olyan megjegyzéseket, hogy túlterhelt, túl sokat dolgozik.

Forrás: Galenus

Kapcsolódó cikkek

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!