Ma már tényként kezelik, hogy a depresszió idegrendszeri betegség: különböző agyi pályák zavara, illetve egyes ingerületátvivő anyagok, így a noradrenalin és a szerotonin relatív hiánya okozza.

Ez utóbbi anyagok fontos szerepet játszanak a fájdalom érzetében. Pontosabban hiányukban csökken az egyéni fájdalomküszöb, azaz könnyebben kiváltódik, és erősebbnek is éli meg a fájdalmát a beteg.

A test fáj vagy a lélek?

Ez lehet az oka annak, hogy a betegek nagyobbik felének (egy magyar pszichiátriai felmérés szerint 55%-ának) jelentkezik fájdalma, és az a test szinte minden részében felléphet: a fejben, a nyakban, a derékban, a hátban, az ízületekben, sőt még a hasban is. Ez gyakran megtévesztő is lehet, hisz - egy másik amerikai felmérés szerint - a depressziós betegek 80%-a egyáltalán nem lelki, hanem kizárólag testi panaszok, elsősorban fájdalmak miatt keresi fel a háziorvosát. Hiába köztudott szimptómája ez a depreszsziónak, ilyenkor sok doktor automatikusan számos felesleges, drága és megterhelő vizsgálatra küldi a páciensét (persze "önvédelemből" is, a defenzív orvostudomány jegyében, a kockázatok, rizikók kizárása céljából). Pedig, ha lelki okokat kutatna, előbb jutna diagnózishoz.

Magas visszaesési arány

Az persze más kérdés, hogy a diagnózis önmagában nem elég. Hiába rendelkezünk egyre hatásosabb antidepresszáns szerekkel, a betegek egyharmadának nem csökkennek a panaszai, és a sikeres kezelésen átesetteknek is nagy a visszaesési hajlamuk. Esetleg ismét fáj minden. A lélek és a test egyaránt.

Dr. Nagy János