Fontos, hogy a szer megfelelő szinten és időben oldja a nyugtalanságot
és a szorongásos állapotokat, mert ezek elmélyülése súlyosabb kórképekhez vezethet.
A családorvosok betegforgalmának adatai alapján a betegek 15%-a hangulati és/vagy
enyhébb, súlyosabb szorongásos zavarban szenved. A mentális betegségek közül
az egyik legnagyobb csoportot pedig éppen ez utóbbi kórképben szenvedő betegek
alkotják. Viszont még ennél is nagyobb azon betegek aránya, akik valamilyen
alvászavarral küszködnek, melyhez gyakran társul idegesség, nyugtalanság, esetleg
az egész napra kiterjedő stresszes állapot. Ilyenkor nyugtató, altató szedése
javallott. Erre a célra különösen alkalmasak a természetes alapú, gyógynövénytartalmú
készítmények, mert kevésbé jelentkezik a hozzászokás veszélye és a másnapi levertség,
ernyedtség, álmosság kísérő tünete. Ez különösen gépjárművezetés és veszélyes
gépek üzemeltetése esetén lényeges. Még javítani kell a statisztikánkat a közúti
balesetek okozta halálozások arányszámában. A különböző külső okok miatti halálozás
még mindig igen magas Magyarországon, s a népegészségügy egyik prioritása ezek
csökkentése.
Minden negyedik ember valamilyen alvási zavartól szenved. A huszonéveseknél
minden tizediknek, az ötvenen felülieknél majd minden másodiknak van ilyen problémája.
Sokan csak hosszas kínlódás után fordulnak orvoshoz, mikor a krónikus alvászavar
okának kiderítése és kezelése már nehéz dolog.
Kiváltó okok
Az alvászavarral küszködő páciens környezete, életmódja, problémái
egyaránt fontosak a kezelőorvos számára, hiszen sokszor pszichés vagy szomatikus
alapbetegség rejlik az alvászavar hátterében. Ám legtöbbször a beteg helytelen,
rendszertelen életmódja a kiváltó ok. Ez általában egy átgondolt, jól kialakított
napi életritmussal helyrehozható. Fontos, hogy lefekvés előtt kerüljük a központi
idegrendszert zavaró anyagok használatát (kávé, tea, nikotin stb.). Ügyelni
kell a helyes táplálkozásra is. A könnyű vacsorát célszerű már jóval lefekvés
előtt elfogyasztani. A még nem krónikus alvászavarok kiküszöbölését segíthetik
a rendszeresen végzett relaxációs gyakorlatok is, amelyek nemegyszer bármilyen
altatónál hatásosabbnak bizonyulnak.
Lelki tényezők
A pszichikai és szociális eredetű alvászavarok a nappali túlfeszítettséggel
is magyarázhatók. Az ilyen állapotban lévő páciens lefekvés után is zaklatott
idegállapotban marad, sőt ez fokozódik, s szorongás vesz rajta erőt. A nappali
sérelmek, esetleg megaláztatások, mulasztások ilyenkor a beteg tudatában meghatványozódnak,
s akadályozzák az alváshoz szükséges ellazulást, idegi nyugalmi állapot kialakulását.
Ha ez az állapot tartóssá válik, depresszióba fejlődhet át, de ilyenkor nem
altatókra, hanem pszichológiai kezelésre van szükség.
Mi a teendő?
Krónikus alvászavar esetében a "megrendszabályozott életmód"
már nem elég a panaszok megszüntetésére. Ilyenkor az orvos - lehetőleg minél
kevesebb mellékhatással járó - altatót szokott felírni a betegnek. Fontos, hogy
ha az alvászavar megszűnik, fokozatosan megszüntessék az altató szedését, így
elkerülhető a függőség kialakulása. Sokak szerint hasznos, ha a beteg alvásnaplót
vezet, melybe reggel feljegyzéseket készít arról, hogyan aludt. Sokszor az alvótárs
elmondásából derül ki, hogy a beteg "notórius horkoló" és saját horkolására
riad fel. Az álmatlanságot nemegyszer az ún. apnoe szindróma okozza. Ez azt
jelenti, hogy a betegnek alvás közben óránként mintegy tíz alkalommal légzészavarai
annak, s egy-egy kimaradás több másodpercre is kiterjedhet. Ha a beteg hipertóniában
is szenved, az apnoés zavart éjszakai vérnyomáskiugrás is kíséri. Alvási zavarokat
okozhatnak különböző szív- és tüdőbetegségek, anyagcserezavarok, az angina pectoris
stb. is. Tehát indokolt minden csökönyösebb esetben a beteg kikérdezését bizonyos
diagnosztikai minimálprogrammal kiegészíteni, amely a tüdő- és szívfunkcióra
és laborvizsgálatra terjed ki.
dr. Árkus Zsuzsa
belgyógyász
2009-02-19 10:43:31