A Nagyböjt, amely Hamvazószerdán kezdődik a római katolikus egyházban a húsvéti előkészület ideje, 2009-ben ez február 25-re esik. Jézus negyven napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják.
A negyven napos böjt, a hústól való tartózkodás a VII. századtól vált szokássá. A húsmentes étkezés az ételszenteléssel ért véget: húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást vittek megszenteltetni a templomba. Ezeknek az ételeknek az elfogyasztásával kezdődött újra a húsfogyasztás : a hús-vét.
Ám mielőtt elkezdenénk lakmározni a húsvéti asztalról, gondoljuk végig: ki tartotta be a 40 napos böjtöt, mennyire vigyázott előtte az étkezéssel, mennyire kímélte szervezetét?
Méregtelenítő böjt
A böjtölés - amit egyfajta diétának is felfoghatunk - kifejezetten jót tesz a szervezetnek. Tisztít, salaktalanít, serkenti a felgyűlt méreganyagok távozását, fokozva ezzel fizikai - szellemi teljesítőképességünket. Szépíti bőrünk, üdíti lelkünk - fitté, fiatalossá tesz.
A megszokott élvezetekről való önkéntes lemondás, a bizonyos időszakokhoz kötött testi-szellemi megtisztulás, a böjt az emberiség egyik legősibb tradíciója. A keresztény vallásban bizonyos élelmiszerek kerülését, akár az étkezésről való teljes lemondást jelentheti, amellyel a hívők a szenttel való találkozásra készülnek fel.
Egészséges tradíció
A böjtölés kifejezetten jót tesz a szervezetnek. Tisztít, salaktalanít, serkenti a felgyűlt méreganyagok eltávozását. Ha nem fogyasztunk húst, ezzel megkönnyítjük emésztőrendszerünk működését. Az egyébként a zsíros ételek emésztésére fordított energia ilyenkor más szerveink kedvezőbb működését, a szervezet regenerálódását segíti elő, és fokozott szellemi-fizikai teljesítőképességet hoz magával.
A böjt tulajdonképpen mindenkinek hasznos, a fiataloknak és az idősebbeknek, de még a betegeknek is. A betegeknek előírt böjt a diéta valamelyik formája, amely a különböző betegségekhez alkalmazkodik.
A böjt szigorú szabályai
Ám a böjt csak akkor használ, ha a koplalás, a táplálékmegvonás nem jár túl komoly megterheléssel. A böjtre fel kell készülni, és a fokozatosság elvét kell szem előtt tartani. Tanácsos előtte orvossal is konzultálni. A hirtelen elkezdett koplalás komoly egészségügyi veszélyeket rejt magában.
A sikeres böjt egyénre szabott, mindenkinek be kell tartania az erre az időszakra felállított szabályokat, és fel kell mérnie tűrőképességét. A beteg embereknek, az időseknek, a 14 éven aluliaknak, a terheseknek és azoknak, akik komoly fizikai munkát végeznek, nem szabad koplalniuk.
Böjtös ételek
|
- Sárgarépa saláta almával
3 nyers sárgarépát leszerelünk nagyobb szeletekre, majd 2 almát vékony cikkelyekre vágunk és 2 evőkanál darált dióval megszórjuk, mindezt pedig néhány csepp frissen facsart citromlével ízesítjük. Köztudott, hogy szervezetünknek szüksége van a sárgarépában lévő karotinra. Csökkenti a vérszegénységet, hasznos a veséknek és a májnak is.
|
|
- Fekete retek saláta
40 dkg retket lereszelünk majd egy közepes nagyságú hagymát apróra vágunk, megsózzuk és egy kevés növényi olajjal meglocsoljuk. Tehetünk bele egy kis petrezselymet is. Ehetünk hozzá egy kis rozskenyeret (más fajta retekből is elkészíthetjük a salátát). A fekete retek étvágygerjesztő és jót tesz a bélműködésnek.
|
Forrás: Galenus és Erdélyi Alíz dietetikus
2009-02-25 10:29:03
