Ha hajlamosak vagyunk allergiás reakciókra, pl. az oly gyakori szénanáthára, nem árt az elővigyázatosság!

Miért van több allergiás, mint harminc éve?

Egyes kimutatások szerint az európai országokban a szénanátha "áldozatai" napjainkban mintegy négyszer annyian vannak, mint harminc évvel ezelőtt... Változatos az allergiát kiváltó okok, elsősorban a növények skálája, de nem mindegyik eredményez azonos reakciókat. Az viszont igaz, hogy az elsők közt keseríthetik meg az életünket - ha hajlamosak vagyunk rá - a pázsitfűfélék.

Ezek az allergiások számára veszélyes növények tavasszal kezdenek el virágozni, rendkívül kellemetlen, orrfolyásos, nehézlégzéses tüneteket okozva. Általában keskeny, hosszú levelűek, száron vagy csomókban nőnek (olykor magasra is), nagy méretet elérve.

Erdőn-mezőn allergia

Találkozhatunk velük réten, mezőn, de erdőben, árkokban, hegyvidéken is. Közülük komoly gondokat okozhat pld. a konkoly, a gabonafélék, búza, rozs, árpa, zab... Világviszonylatban is elmondható, hogy a pázsitfüvek szénájából származó fűpollen az egyik legártalmasabb allergén.

A pázsitfűfélék számos fajtája május közepén kezd virágzani, amikor köztudottan a vadonélők és a gabonafélék is egyszerre juttatják a levegőbe virágporukat. A pollenkoncentráció ilyenkor természetesen magas értékeket mutat, és több héten át stagnál. De az olyan fűneműek, mint a parlagfű, egész őszig kiválthatnak allergiás tüneteket, irritálva a légutakat, az orrnyálkahártyát. Így tehát a levegő magas pollentartalma miatt a parlagfüvet tavasztól őszig gyomlálással, kaszálással, vegyszeres gyomirtással, fűmagvetéssel irtani kell. De a többféle pollenre érzékeny személyeknél is súlyos következményekkel járhat az irtás elmulasztása - ők szinte az év kilenc hónapjában szénanáthától szenvedhetnek. A szénanátha tehát szezonális jelenség, mely tavasz táján, nyár elején lép fel, a pázsitfűfélék beporzása idején.

Parlagfű -pollen

A parlagfű hazánkban sajnos mintegy másfél millió embernek okoz minden évben, hónapokon át tartó, allergiás tüneteket. Nem kevés az ilyen eredetű asztmás megbetegedések száma sem, így a levegő magas parlagfűpollen-koncentrációja számukra különösen veszélyes. De mikor is lehetünk mindennek tanúi vagy szenvedő alanyai?

A parlagfű tavaszi virágzásával köszönt be a pollenallergia kellemetlen tüneteket okozó szezonja. A pollen tulajdonképpen virágporszemet jelent, és ha azok nagy mennyiségben felgyülemlenek, szénanáthát okoznak. A levegőben lévő pollentartalom mérésével foglalkozó hatóságok által közzétett adatok lehetővé teszik az orvosok és a páciensek számára, hogy megismerve a pollenkoncentráció mértékét az ország egyes térségeiben, annak alapján preventív módszereket dolgozzanak ki, és azokat alkalmazzák is a tavasz beállta előtt.

A pollenek fajtája és mennyisége jelentősen változik a vidék jellege és a klímaviszonyok szerint.

Keresztallergia

És ha egyszer már valaki reagált egy pollenallergénre, sok más, hasonló anyag is azonos hatást válthat ki nála. Így nemcsak az említet növények okozhatnak allergiát, hanem egyes élelmiszerek is. Felmérések szerint a szénanáthában/allergiás orrnyálkahártya-gyulladásban szenvedőknek mintegy a fele ún. keresztreakciót is mutat például a parlagfű pollenjével.

Néhány főbb keresztallergia:

Az egyénre ható allergének azonosítása, a keresztreakciót okozó élelmiszerek kerülése és a bajok gyógyszerrel történő orvoslása fontos feladat, és az időben történő megelőzést nem szabad elhanyagolni.

Forrás: Galenus