Gyakoribb súlyfelesleg

Nyilvánvaló ellentmondás fedezhető fel a gyermekek nem túl kalóriadús táplálkozása és gyakori elhízottsága között. Ennek oka, hogy a kisebb-nagyobb súlyfelesleg felhalmozódása gyermekkorban szükségképpen összefügg azzal, hogy nincs egyensúlyban az elfogyasztott étel mennyisége és minősége a szervezet energia-felhasználásával, nevezetesen a fizikai aktivitással. Így van ez napjainkban annak ellenére is, hogy az ilyen irányú, tudományos vizsgálódások szerint a gyermekek által fogyasztott, rendkívül kalóriadús élelmiszerek átlagos mennyisége, ezzel együtt az energia-bevitel mértéke is kétségtelenül csökkent a korábbi évtizedekhez képest. Mégis, a gyermekek még mindig túl gyakran fogyasztanak étkezés után és között édességet, rágcsálnivalót, és kalória-igényükhöz viszonyítva többet is esznek a kelleténél. Az alapvető problémát emellett az jelenti, hogy életmódjuk a fizikai aktivitás szempontjából kedvezőtlen irányban változott meg, ami miatt valójában egyre kevesebb energiára van szükségük. Hiszen naphosszat ülnek a televízió vagy a számítógép előtt, keveset mozognak, járműre szállnak gyaloglás helyett, a liftezést részesítik előnyben a lépcsőmászás helyett, és főleg keveset sportolnak. Egy vagy két generáció felnövekedése óta jelentősen csökkent a gyermekek mozgásigénye, következésképp átlagos energia-szükséglete is visszaesett - táplálkozási szokásaik azonban nem igazodtak hozzá. Ennek az lett az eredménye, hogy nem elhanyagolható mértékben megnőtt a gyermekkori elhízás kockázata. A felnőtteknek azonban, a gyermekekkel együttműködve, mindent meg kell tenniük a jelenség ellen.

Megfelelő módon küzdjünk a túlsúlyosság ellen!

- Első szabály: amikor a gyermek kövér, ne törekedjünk mielőbbi lefogyasztására!

Ilyen esetekben elég arra vigyázni, hogy miközben nő a gyermek, egészségesen táplálkozzék, és ne vegyen fel további kilókat (vagy csak keveset). Ily módon törekedhetünk arra, hogy növekedése közben fokozatosan elérje a magasságához képest elfogadható súlyt. És ez soha ne a "fogyasztással" függjön össze! Mindent egyen a gyermek, ami tápanyagokban gazdag és egészséges fejlődéséhez szükséges - ha már túlsúlyos, akkor is. A növőfélben lévő szervezet dinamizmusa úgyis kiegyenlíti az átmeneti súlyfelesleget.

- Második szabály: küzdjünk többféle téren!

Természetesen anélkül, hogy eszünkbe jutna fogyókúrára fogni a gyermeket, közbe kell lépnünk annak érdekében, hogy állandósuljon nála a helyes táplálkozás, és ő meg is értse ennek szükségességét. Az energia-beviteli egyensúly helyreállítása szükségszerűen a kalóriadús ételek fogyasztásának ellenőrzése útján valósulhat meg. De néhány rendkívül komoly, elhízásos esettől eltekintve (amikor orvosi javallatra szükséges a diétázás) soha ne legyünk annyira szigorúak a gyermekhez, hogy megfosztanánk kedvenc ételeitől. Általában elég némileg csökkenteni a táplálék mennyiségét, de ami még sokkal fontosabb: át kell ütemezni táplálkozási "menetrendjét" és megfelelő irányításra is szüksége van abban, milyen ételeket válasszon, ha házon kívül étkezik. Fontos az is, mint említettük, hogy megértessük vele, miért nem ehet ugyanúgy, mint korábban, és kérjük ki egyetértését is hozzá. A ráerőltetett étkezési kötelezettség ugyanis soha nem vezet eredményre - titkon úgyis meg fogja szegni az általunk előírt, beleegyezése nélkül felállított szabályokat.

A "küzdelem" másik fontos tere a gyermek fizikai aktivitásának növelése. Hiszen ha többet mozog (fut, gyalogol, sportol), nő a táplálékkal bevitt energia felhasználása - ezt neki is el kell magyarázni. Tudnia kell, és jó, ha mi is gyakrabban gondolunk rá: bármely fizikai tevékenység nemcsak a gyermekekben nagymértékben felgyülemlő energia levezetésére alkalmas, hanem a legjobb eszköze annak is, hogy viszonylag magas kalória-bevitel és változatos táplálkozás mellett sem hízzon tovább a csemete. Így le is adhat súlyából anélkül, de szervezete bármely, a fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos tápanyagban hiányt szenvedne. A mozgás, sportolás előtérbe helyezésének másik, nem elhanyagolható előnye, hogy a már hízásnak indult gyermek frusztráltsága megszűnik, sikerélményben lesz része, és amikor alkata megváltozását is tapasztalja, önbizalma nőni fog.

Végezetül fontos a megfelelő családi környezet megteremtése ahhoz, hogy a gyermek valóban változtatni tudjon táplálkozási szokásain, életvitelén. Hiszen nyilvánvaló, hogy amikor azt látja, hogy vele együtt minden családtag például nehéz, zsíros ételeket eszik, rendszertelenül táplálkozik, kedve szerint, bármikor "a hűtőszekrény elé járul", továbbá keksz, cukorka, csoki, cukros üdítőital mindig kéznél van otthon, a tv bekapcsolva minden időben, és egyik családtagnak sem jut eszébe egyet járni vacsora után... nehéz a gyermeknek megváltoznia, visszanyernie helyes testsúlyát. Segíteni kell hát őt az ösztönző családi környezet kialakításával torkossága, falánksága leküzdésében, és biztosítani kell számára az egészséges táplálkozás és élet választási lehetőségét.

Néhány példa egyes tevékenységek, a fizikai aktivitás és a gyermek által felhasznált energia összefüggésére, 6-10 éves korban:

Forrás: Galenus