A nyárfák virágpora az allergiás gyermekek 1-3%-ában szerepel szenzibilizációt kiváltó tényezőként.

Más belterületen telepített fafajok - a kőris, a nyír, a vadgesztenye, a tölgy, a fűz, az éger - pollenózisához képest a nyárfa szenzibilizáló hatása kisebb jelentőségű. A nyárfa telepítését lakott területek környékén elsősorban köztisztasági és esztétikai szempontból nem javasoljuk, mivel tavasszal ragadós, mézgás rügypikkely levelei a padokra, más tárgyakra (játszótéri elemekre, járdára, parkoló járművekre) szóródva panaszokat okoznak. Törékeny ágai miatt parkolók környékére sem ajánljuk - a szél által leszakított ágak kárt tehetnek a gépkocsikban.

Nem a repítőszőrök okozzák a bajt

A néphit tévesen a nyárfa repítőszőrökkel ellátott magvait allergizáló hatásúnak tartja, ez azonban főleg esztétikai problémákat okoz.

Erős allergiás reakciókat, szénanáthát május közepén a pázsitfűfélék pollenje vált ki. Ezt hibásan a nyárfának tulajdonítják a nyárfa termésszórásának kezdetével egybeeső virágzás miatt.

A nyárfatermést üres, levegővel telt allergén fehérjéket nem tartalmazó megnyúlt növényi sejtek, vagyis szösz borítja, mely a növény szél általi terjedését szolgálja. A nyárfa mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból igen hasznos, gyorsan növő, viszonylag rövid élettartamú, nagy szervesanyag-produkcióra képes faipari, fasor, illetve dísznövény.

Nincs jogszabály arra vonatkozóan, mely megtiltaná az allergén fajok telepítését. Meglevő állományok kivágását nem támogatjuk, de új telepítéseknél a fenti szempontokat az illetékesek figyelmébe ajánljuk.

dr. Magyar Donát
levegőbiológus

Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete