Az agy mérete a születés és a hatodik hónap közötti időben megkétszereződik, két éves korra megháromszorozódik és öt éves kor környékére éri el felnőttkori térfogatát.

Az agy születéskori prototípusát újramodellezi, mivel a használaton kívüli idegsejtek eltűnnek, míg a leggyakrabban használt sejtek mennyisége és kapcsolatainak száma növekszik, így egy összetett hálózat jön létre.

Az első néhány év kritikus időszaka

Ez is azt mutatja, hogy milyen nagy jelentősége van a különböző hatásoknak az első néhány év kritikus időszakában. A korai gyermekkorban a gyermek szüleivel való kapcsolata, mint közvetlen pszicho-szociális stimuláció, az agy fejlődése szempontjából döntő fontossággal bír.

A magzati állapotban az agy viszonylagos védelem alatt áll az enyhébb táplálkozási hiányosságokkal szemben. A jódhiány azonban szellemi visszamaradottságot okoz, a folsav hiánya pedig a terhesség korai szakaszában a velőcső rendellenes kialakulását (pl. nyitott gerinc) okozhatja.

Az édes íz szeretetével születünk?

Az újszülött csecsemők mosolyognak és gagyognak az anyatej édes ízének érzékelésekor és elfordítják az arcukat a keserű ízek hatására. Így fejezik ki ösztönös idegenkedésüket az olyan ízekkel szemben, amelyek mérgező anyagok jelenlétére utalhatnak. Az édes íz előnyben részesítése úgy tűnik, hogy egész életen át megmarad, még akkor is, amikor már megtanultuk és asszimiláltuk az olyan ártalmatlan keserű ízeket, mint például néhány zöldség kesernyés íze.

Az édesség és a zsír serkenti az endorfinok felszabadulását, amelyek a "boldogság hormonként" is ismert, a szervezet által termelt fájdalomcsillapító, örömérzetet keltő vegyületek. Sokan úgy gondolják, hogy a cukornak és a zsírnak ez a velünk született előnyben részesítése jobb magyarázattal szolgál a csokoládé utáni vágyra, mint valamely különálló növényi alkotóelem jelenléte a kakaóban.

Csecsemőkori vashiány

Ez az egyik legelterjedtebb táplálkozási rendellenesség, mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban. Becslések szerint a vashiányos vérszegénység világszerte minden negyedik csecsemőt érint. Azok a csecsemők pedig, akik vashiányos anémiában szenvednek, sokkal alacsonyabb mentális és motoros fejlődési szinttel rendelkeznek. A diagnosztizált rendellenességek esetében a vasszulfát-pótlás javítja mind a szellemi, mind a motoros teljesítőképességet. Ez nem jelenti azt, hogy minél nagyobb a vasbevitel, annál jobb a csecsemőnek, és nem várhatjuk azt sem, hogy fokozottabb vasadagolás hatására számottevően javuljon a normális agyi fejlődés. Éppen ellenkezőleg, minden gyermeknek a megfelelő mennyiségű vasra van szüksége, se többre, se kevesebbre. Az anyatejben található vas mennyisége elengedő a csecsemőknek, mert szervezetük születésükkor rendelkezik vasraktárakkal. A csecsemők vasigénye az első év folyamán megváltozik.

Csecsemőkori jódhiány

Amikor a táplálék jódtartalma alacsony - mint ahogyan ez hazánkban is jellemző - akkor nemcsak a méhlepényen keresztül bejutó jód mennyisége elégtelen a magzat számára, hanem az anyatej jódtartalma is eltér a normálistól. A jódhiány szellemi visszamaradottságot idéz elő. A belső szárazföldi területeken, mint például Magyarországon is a jódot az asztali sóhoz adagolják.

További információ: www.nutrikid.hu

Forrás: Avantgarde Group