A szélütésről

2009-04-24 09:32:22    

A stroke (szélütés) a világon a harmadik leggyakoribb halálok.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a szélütés (gutaütés, stroke) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, amely több mint 24 órán át fennáll.

A szélütés kockázatát növelő tényezők

  • A magas vérnyomás a legjelentősebb kockázati tényező. A szélütésen átesett betegek jelentős részének magas a vérnyomása. A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) felgyorsítja az érelmeszesedést az agyat ellátó nyaki nagyerekben és gyengíti a kis ereket. A szélütés kockázata és a vérnyomás-emelkedés szorosan összefügg, a hipertónia az agyérbetegségek rizikóját 2-7-szeresére növeli.
  • A dohányzás az agyérbetegségek kialakulásának 10-15%-áért felelős. A dohányzás fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását és emeli a vérnyomást. A dohányzás a szélütés kialakulásának rizikóját 1,5-2-szeresére növeli, erős dohányosoknál ez az érték még magasabb. A dohányzás abbahagyása után a kockázat fokozatosan megszűnik.
  • A cukorbetegség esetében a kockázat a nem cukorbetegek kockázatának 2-3-szorosa.
  • Egyéb tényezők: a zsíranyagcsere-zavarok, a magas konyhasóbevitel, a túlzott alkoholfogyasztás 3-szorosára emeli a szélütés kockázatát.

Veszélyes betegség

A szélütés hazánkban is a harmadik leggyakoribb halálok, ennek ellenére egy felmérés kiderítette, hogy a magyarok túlnyomó többsége nem is ismeri a szélütés szó jelentését. Sőt, a betegséget ismerők közül is sokan alábecsülik a szélütés veszélyét, hiszen úgy gondolják, hogy a szélütésen átesett beteg néhány nap alatt, de legfeljebb egy héten belül meggyógyul. A megkérdezettek csupán kis része tudta, hogy a szélütés az egyik legsúlyosabb betegség, amely a gondos orvosi ellátás ellenére is halállal jár az esetek egyharmadában, a túlélők fele pedig a következő öt évben egy újabb végzetes agyi érkatasztrófa áldozatául esik.

A felmérés megerősítette azt a feltételezést, miszerint a betegséggel kapcsolatos, veszélyesen felületes ismeretek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szélütés "kevésbé súlyos" tüneteinek jelentkezésekor az emberek nem hívnak azonnal mentőt - annak ellenére, hogy az, hogy a beteg a szélütés utáni első három órában megkapja-e a megfelelő ellátást, nem csak a túlélés, de a maradandó károsodások szempontjából is rendkívül fontos.

Ezért már a szélütés első gyanúja - látás-, beszédzavar, végtaggyengeség, féloldali bénulás, zavartság, erős szédülés, fejfájás, hirtelen eszméletvesztés - esetén is azonnal mentőt kell hívni, mert a késlekedés végzetes lehet.

Vészjósló tünetek

Ha önmagunkon, hozzátartozónkon vagy közvetlen környezetünkben észleljük a következőket, haladéktalanul forduljunk orvoshoz:

  • hirtelen bekövetkező gyengeségérzés karban, kézben, lábban,
  • nem érezhető a test vagy az arc egyik fele,
  • egyszemes látás, látótérkiesés,
  • hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása, a beszéd,
  • a beszélgetőpartner szavai érthetetlenek,
  • egyre erősödő fejfájás,
  • szédülés, egyensúlyvesztés,
  • átmeneti emlékezetkiesés, eszméletvesztés.

Hogyan csökkenthetjük a stroke előfordulásának kockázatát?

  • A vérnyomás normális szinten tartásával.
  • A dohányzás abbahagyásával.
  • Alacsony sótartalmú és zsírszegény diétával.
  • Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével.
  • Rendszeres testmozgással.
  • Az alkoholfogyasztás mérséklésével.
  • Az orvos utasításainak betartásával.

Forrás: M&H Communications

Kapcsolódó cikkek

Stroke összefoglaló
2004-09-24 14:31:32
Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!