Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi,
mikor van szüksége folyadékutánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet
hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb
tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak.
Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként
a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék
másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges
folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével
jutunk.
Ügyeljünk az arányokra
Az egészséges felnőtt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát
az elfogyasztott szilárd táplálékok, kétharmadát folyadékok fedezik. Részletesebben
lebontva a folyadékbevitel kb. 70%-a ivóvízből, üdítőkből, gyümölcsléből, teából,
kávéból, levesekből, tejből, sörből és egyéb alkoholos italokból származik,
kb. 20%-át gyümölcsök és zöldségek adják, kb. 10%-a pedig kenyérrel, hússal,
tojással, hüvelyesekkel kerül a szervezetbe.
Amit megiszunk...
Az értékes ásványvíz
A legtermészetesebb folyadékforrás a víz. A vezetékes víz azonban sok esetben
nem ideális megoldás, hiszen fogyasztásával nem tudjuk maradéktalanul pótolni
a folyadékkal együtt elvesztett ásványi anyagokat. A tiszta eredetű természetes
ásványvíz a biológiai vízigény kielégítésére a legalkalmasabb. Az ásványvíz
jó ízű, kiváló szomjoltó, és emellett számos fontos ásványi anyagot és nyomelemet
tartalmaz, a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában.
Az elektrolitokat tartalmazó folyadékpótló-italok gyorsabban bekerülnek a véáramba,
mint a sima víz, így felgyorsítják a folyadékháztartás helyreállítását.
Frissítő gyógyteák
A víz mellett különösen időseknek értágító hatása miatt hasznos a teafogyasztás.
A nyári hőségben az intenzív verejtékezést gyógynövényekből készült teákkal
(csalán, diólevél, zsurlófű, zsályalevél) is enyhíthetjük. Ezek a teák a nyári
forróságban is üdítőbben hatnak mint a jéghideg italok.
Vitamindús gyümölcslevek
A magas rosttartalmú gyümölcs- és zöldséglevek folyadéktartalmuk mellett értékes
tápanyagokat is tartalmaznak: az élelmi rostokon kívül káliumot, magnéziumot,
C-vitamint és béta karotint. A cukros üdítőitalokkal viszont ajánlatos vigyázni,
mert igen nagy a kalóriatartalmuk, és könnyen itatják magukat. Érdemes ezért
tanulmányozni a rostos üdítők címkéjét, és inkább a 100%-os gyümölcstartalmú
vagy a light üdítőket választani. Lehet ezeket hígítani is csapvízzel vagy ásványvízzel,
ami még nem rontja az így elkészített ital élvezeti értékét, sőt még jobban
is üdít, pl. a nyári kánikulában.
Tápláló levesek
A rendszeres levesfogyasztás a színek, illatok, ízek harmóniájával és változatosságával
jótékonyan hat az emésztőrendszer működésére, és természetesen nagymértékben
hozzájárul a napi folyadékszükséglet kielégítéséhez. Egy tányér könnyű, ízletes
leves elfogyasztásával értékes tápanyagokhoz juthatunk és éhségünket, szomjunkat
egyaránt csillapíthatjuk.
A rendszeres levesfogyasztásnak nemzetközi felmérések szerint
komoly előnyei vannak az egészségmegőrzést illetően. Kimutatták, hogy akik gyakran,
heti 56 alkalommal fogyasztanak levest, kevesebb zsírt és kalóriát visznek
be szervezetükbe, mint a levest nem vagy csak ritkán fogyasztók. Ennek következtében
a leveskedvelők testtömeg-indexe is alacsonyabb értékeket mutat, sőt szív- és
érbetegségre vonatkozó kockázati tényezőik is sokkal szerényebbek, mint a levest
csak ritkán fogyasztóké. A rendszeres levesfogyasztás gondoskodik a folyadékutánpótlásról,
az éhségérzet csillapításával pedig csökkenti a kalóriabevitelt, így rendkívül
hasznos a testsúlykarbantartás szempontjából is. A melegben talán legideálisabb
a hideg gyümölcsleves, amelyet ha nem akarunk a konyhában állni egy órán keresztül,
akár levesporból és tejből is készíthetünk.
...és amit megeszünk
Minden élelmiszer tartalmaz vizet, csak különböző mennyiségben.
Igen nagy arányú például egyes gyümölcs és zöldségfélék víztartalma, de sok
folyadékot tartalmaznak a húsfélék is, természetesen elkészítési módjuktól függően.
Az élelmiszerek zsír- és víztartalma között fordított összefüggés van. Amíg
pl. a csirkemellnél 72% a víz és mindössze 1% a zsírtartalom, addig ugyanez
az arány vaj esetén 29:70, sertészsír esetén pedig 0,2;99.
A folyadékbevitel szempontjából is fontos tehát, hogy milyen
ételeket fogyasztunk, hogyan állítjuk össze napi étrendünket.
Néhány élelmiszer víztartalma (%):
| Fejes saláta |
96
|
Tojás |
75
|
| Zeller |
96
|
Sült krumpli, főtt rizs |
70
|
| Káposzta |
93
|
Roston sült csirke |
65
|
| Görögdinnye |
92
|
Fagylalt |
60
|
| Brokkoli |
91
|
Sajt |
42
|
| Tej |
88
|
Kenyér |
37
|
| Narancs |
87
|
Cukor |
1
|
| Burgonya (főtt) |
77
|
Olaj |
0
|
(M&H Communications)